A török elnök és pártja legfőbb kampányígérete, hogy kezelni fogja a – részint a februári pusztító földrengés miatti – súlyos gazdasági nehézségeket, és vezetésével ismét felvirágoztatja Törökországot. Recep Tayyip Erdogan fogadkozott, hogy az elmúlt évi, közel 100 százalékos rekordinflációt egy számjegyűre fogja csökkenteni, a gazdasági növekedést pedig 5 százalék fölött fogja tartani.

Az államfő emellett egy biztonságosabb, a katasztrófáknak ellenállóbb Törökországot is felvázolt, az otthonukat elvesztőknek pedig több százezer új ingatlan megépítését ígérte – ismertette az elhangzottakat Egeresi Zoltán. A török elnök jelezte azt is, hogy félre kívánja tenni az ország konfliktusait a közel-keleti szomszédjaival, és erősebb nemzetközi pozícióra törekszik.

Ami a közvélemény-kutatásokat illeti, a választók nagyjából 42 százaléka támogatja Erdogant, míg kihívóját, a hatpárti ellenzéki pártszövetség jelöltjét, Kemal Kilicdaroglut 42-43 százalék. Miután a különbség a statisztikai hibahatáron belüli, az NKE munkatársa szerint nem lehet kijelenteni, hogy az ellenzéki jelölt vezet.

Miután rajtuk kívül van még két államfőjelölt is, elképzelhető, hogy egyik esélyes jelölt sem éri el az 50 százalék plusz egy szavazatot, és ezért második fordulóra is szükség lesz – tette hozzá a szakértő, megjegyezve azt is, hogy az utóbbi két jelölt támogatóiról nem egyértelmű, hogy a második fordulóban kire voksolnának. Tehát egy

rendkívül kiélezett választás lesz, könnyen meglehet, hogy a második fordulóban is.

Egeresi Zoltán elmondása alapján az ellenzék egyértelmű üzenete az, hogy elegük van Erdoganból, és mindabból, amit az elnök felépített az elmúlt években, köztük például a 2017-es népszavazás után kialakított elnöki rendszerből. Az ellenzék valamilyen módon visszatérne az általuk igazságosabbnak gondolt parlamentáris kormányzáshoz, felszámolva az egyszemélyű, túlközpontosított államigazgatást. Emellett – Recep Tayyip Erdoganhoz hasonlóan – az ellenzék is ígéretet tett az infláció lefaragására, a gazdasági fejlődés fenntartására, valamint új munkahelyek létrehozására. A Törökország-szakértő szerint az ellenzék annyival jobb helyzetben van, hogy könnyebben ígérgethetnek, hiszen nincsenek a hátuk mögött gazdasági nehézséggel teli évek.

Amiben lényeges eltérés mutatkozik a két oldal kampányában, az a menekültek ügye. Recep Tayyip Erdogan inkább igyekszik elkerülni a témát, tekintve, hogy körülbelül négymillió menekült szír él Törökországban, ami a társadalom jelentős részének terhes. Az ellenzék viszont azt hangoztatja, hogy ezeket az embereket mihamarabb ki fogják toloncolni, lehetőség szerint haza, Szíriába.

Egeresi Zoltán a törökországi földrengésről azt mondta, hogy az ellenzék főként azt tematizálja, hogyan lehetett az, hogy ilyen rossz állapotú, vagy statikailag gyenge épületeket tömkelegét húzták fel Délkelet-Törökországban, különösen az utóbbi években.

Másrészt azt, hogy bizonyos helyekre túl lassan értek oda a mentőegységek a katasztrófa utáni első napokban. Megjegyzendő, utóbbi kérdést illetően Erdogan is elismerte, hogy valóban voltak problémák, amiket a vezetés nem megfelelően kezelt, de ezzel le is tudta a kérdést, és inkább arra koncentrál, hogy milyen nagy erőkkel zajlanak az újjáépítések. Az NKE munkatársa úgy véli,

ebből a szempontból a török lakosság a saját szemüvegén keresztül látja a dolgokat,

tehát, aki eddig is kritikus volt az államfővel szemben, az felrója a mentéssel és az épületek minőségével kapcsolatos problémákat, a szimpatizánsai pedig inkább elfogadják azt az állami narratívát, hogy egy olyan mértékű földrengés következett be, amit nem lehetett volna jobban kivédeni.

Újjáépítés ide vagy oda, az ellenzéknek elemi érdeke azt erőltetni, hogy egy új vezetővel sokkal nyugodtabb, prosperálóbb időszak következhet, nem pedig egy hektikus fog megismétlődni, ami Erdogan idejében – zárta gondolatait a szakértő.