Infostart.hu
eur:
359.38
usd:
313.43
bux:
140857.32
2026. július 16. csütörtök Valter
Rishi Sunak brit miniszterelnök (j) fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a windsori kastélyban 2023. február 27-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pool/Getty Images/Dan Kitwood

Az EB éléről a NATO elnöki székébe ülne át Ursula von der Leyen

Még az idén, pedig csak jövőre jár le a megbíztása.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is bejelentkezett a NATO vezetői posztjára, de ennek nem mindenki örül a szövetségen belül – írja az Index a The Sun brit bulvárlap cikke nyomán.

A belgiumi születésű német politikus elnöki megbízatása csak jövőre jár le, de egy diplomáciai forrás szerint több NATO-tagállam javasolta neki, hogy idén októberben vegye át a szövetség vezetését. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár jelezte, nem kívánja meghosszabbítani szeptember 30-ig szóló mandátumát.

A brit lap szerint a volt német védelmi miniszter nehéz harc elé néz többek között azért, mert Nagy-Britannia valószínűleg megvétózná Ursula von der Leyen kinevezését, arra hivatkozva, hogy nem tudott jelentős eredményeket elérni a német fegyveres erők vezetőjeként.

A leendő új vezető kiválasztásával kapcsolatban azt írják, a 30 tagú nyugati szövetség zártkörűen, konszenzussal választ. Az amerikaiak általában nem állítanak jelöltet, de a Fehér Háznak hagyományosan nagy beleszólása van abba, hogy ki kapja meg a posztot. A briteknek azért is fontos a mostani választás, mert

  • BenWallace védelmi miniszter 20 év óta az első brit lehet, akit kineveznek a NATO főtitkárának. Sajtóhírek szerint RishiSunak miniszterelnök hivatalosan is támogatja a pályázatát.
  • Kaja Kallas észt miniszterelnök is esélyes a posztra, de ő állítólag már jelezte, hogy kiszáll a versenyből, mivel a saját határainál Oroszország fenyegető veszélyével néz szembe.
  • A kanadai pénzügyminiszter, Chrystia Freeland – aki félig ukrán származású – szintén szóba került mint lehetséges utód, de egy NATO-forrás szerint nem valószínű, hogy ő kapja meg a pozíciót, mivel Kanada nem teljesítette a szövetségre vonatkozó célt, miszerint a GDP két százalékát az ország védelmére kell költeni.

(Nyitóképünkön Rishi Sunak brit miniszterelnök fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a windsori kastélyban 2023. február 27-én.)

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.16. csütörtök, 18:00
Bóna Szabolcs
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
Pluszban zártak az amerikai tőzsdék

Pluszban zártak az amerikai tőzsdék

A részvénypiaci hangulat jelenleg rendkívül törékeny, az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus újabb fordulata befolyásolja elsősorban most a tőzsdéket; ezen felül a negyedéves gyorsjelentések is hozzátesznek valamennyit a képhez, bár ez inkább a tengerentúli piacokra igaz. Az Iránnal szembeni újabb amerikai csapások és a tengeri blokád hatására gyengén alakult a kereskedés ma Európában, ez alól a magyar tőzsde sem volt kivétel. Az USA-ban a chipgyártókra, félvezető-gyártókra komoly nyomás nehezedett, de az indexek ezt könnyen ledolgozták, a három nagy pluszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×