Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió és Svájc együttmûködésérõl szóló megállapodás aláírásán Brüsszelben 2026. március 2-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Kilenc ország után az EU-val is megállapodott Ukrajna az egyik kulcsfontosságú területen

Együttműködési megállapodás jött létre az Európai Unió és Ukrajna között a dróngyártás növelése érdekében – jelentette be szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Kijevben.

„Össze kell kapcsolnunk erősségeinket” – emelte ki von der Leyen hozzátéve, hogy a most kötött megállapodás egyesíti az ukrán találékonyságot és az európai ipari kapacitást, emellett egyértelmű jelzést küld arról, hogy most van itt az ideje az Ukrajnába és a közös biztonságba történő beruházásoknak.

Az Európai Bizottság elnöke az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint kiemelte Ukrajna egyedülálló harctéri tapasztalatait, valamint azt a tudást, amelyre az ország a drónok és drónelhárító rendszerek alkalmazása során tett szert.

„Az itt és a világ más részein zajló események megmutatták, mennyire fontos biztonságunk szempontjából, hogy képesek legyünk harcban már bizonyított képességeket gyorsan alkalmazni. Európában már most is hatalmas technológiai és ipari potenciállal rendelkezünk, amely mozgósítható. Emellett biztonságos és megbízható gyártókapacitásaink vannak, amelyek segíthetnek a termelés bővítésében” – magyarázta.

Hangsúlyozta, hogy az EU-nak és Ukrajnának ezeket a képességeket közösen kell hasznosítania, tekintettel az Európát fenyegető veszélyekre.

A drónok gyártásával kapcsolatban Ukrajnának már kilenc országgal született hasonló megállapodása – számolt be róla a múlt heti, ankarai NATO-csúcstalálkozón ukrán elnök.

A szerdai abban különbözik ezektől, hogy a célja szerint az Európai Unió országaira és vállalataira terjed ki.

Ukrajna sok tekintetben megtette az utat attól, hogy vásárlóból Európa biztonsági hálójának szállítójává váljon. Ez egyúttal új együttműködési formát is megkövetel – mondta a német politikus.

Az Ukrinform szerint Ursula von der Leyen most 11. alkalommal jár Ukrajnában a háború kezdete óta.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×