Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Iráni zászlót ábrázoló falfestménynél mennek járókelõk egy teheráni utcán 2026. június 15-én. Az elõzõ napon megállapodás született Irán és a síita államot támadó Egyesült Államok között a harcok lezárásáról. A bejelentés szerint a szemben álló felek június 15-én befejezik a katonai mûveleteket, a Hormuzi-szorost pedig a megállapodás tervezett aláírása napján, június 19-én megnyitják a hajóforgalom elõtt.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Ismét kivégeztek egy kormányellenes tüntetőt Iránban

Az iráni hatóság szerint a férfi a januári kormányellenes tüntetések során Molotov-koktélt dobott a kormányzati épületre és megtámadott egy rendőrőrsöt, emellett „kormányellenes propagandát” is terjesztett.

Iránban felakasztottak egy férfit, aki a vád szerint Iszfahán tartományban Molotov-koktélt dobott a kormányzati épületre és megtámadott egy rendőrőrsöt januárban, az országszerte zajló kormányellenes tüntetések során – jelentette szerdán az iráni igazságügyi minisztériumhoz közel álló Mízán hírügynökség.

A Mohammad Amini Dehagani nevű férfit azt követően akasztották fel, hogy az ítéletet a legfelsőbb bíróság is jóváhagyta – tájékoztatott a hírügynökség, hozzátéve, hogy Dehagani „beismerte tettét”. A Mízán úgy tudja, Dehgani emellett „kormányellenes propagandát terjesztett” és az interneten próbált kapcsolatba lépni ellenzékiekkel, akiktől fegyvereket is kért.

Iránban tavaly december végén kezdődtek tüntetések a gazdasági válság miatt, és hamar a teheráni vezetés ellen tiltakozó tömegtüntetésekké váltak. Az állam vérbe fojtotta a tiltakozást, több ezer tüntetőt megöltek.

Jogvédő szervezetek évek óta bírálják Iránt a kivégzések bevett gyakorlata miatt, és azzal vádolják Teheránt, hogy megfélemlítő célzattal alkalmazza a büntetést. Az Amnesty International szerint tavaly legkevesebb 2159 halálbüntetést hajtottak végre, ami 1981 óta a legmagasabb szám. A halálra ítéltek között sokan vannak olyanok, akire Izraelnek folytatott kémkedés miatt szabták ki a halálos ítéletet.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×