eur:
411.22
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Magyarország kimaradt a brüsszeli segítségből, amit az ukrán gabona kapcsán ítéltek meg

Nagy István számokkal támasztotta alá a magyar igény jogosságát és bejelentette, a döntés felülvizsgálatát kéri a tárca.

Brüsszel ismét kettős mércével mér, diszkriminációs politikát folytat és szándékosan hátrányos helyzetbe hozza magyar gazdálkodókat - jelentette ki Nagy István Brüsszelben. Az agrárminiszter az uniós tagállamok mezőgazdasági minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón kifejtette: az EU által kezdeményezett szolidaritási folyosók, amelyek az Ukrajnában rekedt gabona Afrikába és Közel-Keltre történő eljuttatását hivatottak megkönnyíteni, nem a célnak megfelelően működtek. Ezért az ukrán határ melletti tagállamokat elárasztotta az ukrán gabona, nagyon súlyos belső piaci zavart előidézve.

Mint mondta, hat EU-tagország - Magyarország, Lengyelország, Románia, Csehország, Szlovákia és Bulgária - rendkívüli támogatást igényelt az Európai Bizottságtól a helyzet megoldására, azonban

csak Lengyelország, Románia és Bulgária kapja meg ezt a több mint 53 millió eurós pénzügyi segítséget.

Véleménye szerint a bizottság döntése súlyosan diszkriminatív és szakmai tévedésen alapszik.

"A bizottság azt állítja, hogy az Ukrajnából beérkező gabona nincs letörő hatással az gabonapiaci árakra, azonban amíg a rotterdami tőzsdei ár 300 euró/tonna körül mozog, addig Magyarországon ez 217 euróra esett vissza. Ezt nem hagyhatjuk szó nélkül és azt súlyos szakmai tévedést sem, miszerint nem az ukrán gabona bejövetele idézte elő ezt a nagy árcsökkenést" - jelentette ki Nagy István.

Felkérte a bizottságot állásfoglalásnak felülvizsgálásra. "Statisztikai adatokkal, számokkal bizonyítottuk, hogy igenis óriási károkat szenvednek a magyar gazdák azért, mert a szolidaritási folyosó által bekerült gabona nem a célországba megy, hanem Magyarországon marad. A bizottság nem szakmai, hanem a politikai döntést hozott" - jelentette ki, megjegyezve, hogy a magyar gazdák nem számíthatnak másra, csak saját nemzeti kormányukra.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×