Infostart.hu
eur:
386.91
usd:
328.79
bux:
0
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Az amerikai haditengerészet által 2017. május 25-én közreadott kép a Dewey amerikai hadihajóról a dél-kínai-tengeren 2017. május 6-án. A térségbe vezényelt Carl Vinson repülőgép-hordozó kötelékébe tartozó Dewey romboló 12 mérföldnél közelebb hajózott egy olyan mesterséges szigethez, amelyet Kína épített egy olyan zátonyon, amelyet több ország is magának követel a Dél-kínai-tengeren.
Nyitókép: MTI/EPA/Amerikai haditengerészet

Amerikai romboló miatt forrnak az indulatok a Dél-kínai-tengeren

A kínai haditengerészet távozásra szólított fel egy amerikai rombolót, amely behajózott a Dél-kínai-tenger Kína által sajátjának tartott részére – jelentette be a kínai hadsereg.

A közlemény szerint az amerikai haditengerészet Milius nevű rombolója engedély nélkül hajózott be Kína felségvizére a Hszisa-(Paracel-)szigetek közelében, "aláásva a békét és stabilitást a forgalmas vízi úton".

Tien Csün-li, a kínai hadsereg déli műveletekért felelős parancsnokságának szóvivője azt közölte, a kínai erőket készültségbe helyezték, és hozzátette, hogy csapataik eltökélten védik a Dél-kínai tenger stabilitását.

Az amerikai hetedik flotta a bejelentésre reagálva közleményben tagadta, hogy a kínai haditengerészet elküldte volna a rombolót, amely a tájékoztatás szerint "rutinműveletet végzett a térségben".

Hozzátette:

az Egyesült Államok továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy minden légi és vízi úton jelen legyen, ahol a nemzetközi jog ezt megengedi.

Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadi célokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.

Mindeközben a jövő héten megkezdi latin-amerikai körútját Caj Jing-ven tajvani elnök. Az államfő közép-amerikai szövetségeseinél, Guatemalában és Belize-ben teendő látogatása során a tervek szerint átutazik New Yorkon és Los Angelesen. Tajpeji és washingtoni jelentésekben arról számoltak be, hogy Kaliforniában találkozni fog az amerikai képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval, amit Pekingben már a kínai szuverenitás megsértéseként értékeltek, és emiatt súlyos aggodalmukat fejezték ki.

Kína a saját részének tekinti az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvant, és Peking korábban leszögezte: ha kell, erővel gondoskodik az újraegyesítésről.

(Nyitóképünkön az amerikai haditengerészet által 2017. május 25-én közreadott kép a Dewey amerikai hadihajóról a dél-kínai-tengeren 2017. május 6-án.)

Címlapról ajánljuk
Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió egyike a fennmaradó kérdéseknek, de megjegyezte, hogy ezen a téren is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez – erről az amerikai elnök beszélt, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt Floridában. Volodimir Zelenszkij szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás az amerikai elnök szavai szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség, ami Trump szerint „szégyen lenne”.
Putyin háborús ultimátuma árnyékában találkozik Trump és Zelenszkij – háborús híreink vasárnap

Putyin háborús ultimátuma árnyékában találkozik Trump és Zelenszkij – háborús híreink vasárnap

Oroszország szombat este újabb rakétatámadást indított Kijev és Ukrajna több régiója ellen, amely miatt az ukrán főváros egyes részein megszűnt az áram- és a távhőszolgáltatás. A támadás közvetlenül megelőzte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amerikai látogatását, ahol Donald Trump elnökkel folytat tárgyalásokat a 20 pontos béketerv véglegesítése érdekében. Az egyik legkritikusabb kérdése továbbra is az, hogy mely területeket adnák át Oroszországnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×