Infostart.hu
eur:
356
usd:
306.26
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
two young businessmen shaking hands
Nyitókép: Peshkova/Getty Images

Tényleg küszöbön áll a nagy szerbiai-koszovói összeborulás

A szerb elnök és a koszovói miniszterelnök március 18-án az észak-macedóniai Ohridban ismét tárgyalóasztalhoz ül.

A szerb elnök és a koszovói miniszterelnök március 18-án az észak-macedóniai Ohridban ismét tárgyalóasztalhoz ül, az Európai Unió pedig azt reméli, hogy addigra meg tudnak állapodni a kapcsolat rendezéséről, és alá tudnak írni egy konkrét dokumentumot - jelentette a Koha Ditore című pristinai napilap pénteken.

Az újság Miroslav Lajcaknak, az Európai Unió Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős különmegbízottjának egy nappal korábbi nyilatkozatát idézte. A diplomata közölte, most nem a konkrét részletekről fognak tárgyalni, hanem azt akarják meghatározni, hogy a 11 pontból álló javaslat szakaszait milyen sorrendben, milyen módon fogják megvalósítani a felek.

Aleksandar Vucic szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök a legutóbb február végén találkozott Brüsszelben. Akkor Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője optimistán fogalmazott, és kijelentette:

megegyezés született a két ország közötti kapcsolatok helyreállítását célzó, uniós javaslatra született megállapodásról.

Másnap azonban mind a szerb, mind a koszovói fél kevésbé egyértelmű megegyezésről beszélt. Albin Kurti közölte, ő aláírta volna a Belgrád és Pristina kapcsolatát rendező európai javaslatot, ám a szerb fél nem állt készen a megállapodásra, míg Aleksandar Vucic szerint nem is volt szó azonnali aláírásról, a javaslat pedig a jelenlegi formájában elfogadhatatlan Szerbia számára, mert tartalmaz egy szakaszt, amely szerint Belgrád nem akadályozhatja Pristina felvételét a nemzetközi szervezetekbe, Koszovó ENSZ-csatlakozása pedig elfogadhatatlan a szerbek számára. A szerb fél ugyanakkor üdvözölte, hogy a javaslat nem tartalmaz olyan pontot, amely arra vonatkozna, hogy Szerbiának el kell ismernie Koszovó függetlenségét.

A dokumentum szerint

létre kell hozni egy szervet, amely a koszovói szerbek nagyobb önkormányzatiságát biztosítaná.

Míg Szerbia szerint ez egyértelműen a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közössége, amelyről tíz éve állapodott meg a két fél, Koszovó szerint a rendezési terv vonatkozó pontja nem a koszovói szerb önkormányzatok közösségének a létrehozását jelenti, mindössze egy szerb közösség megalakítását, amely csupán társadalmi és politikai szerepet töltene be. Miroslav Lajcak szerint ennek a közösségnek nem kell új formát kitalálni, az Európában már létező tizenötféle megoldás közül fognak választani.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját tartományának tartja a többségében albánok lakta déli területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de a megállapodásban foglaltak legfőbb pontjai mindeddig nem teljesültek. A kapcsolat rendezése mindkét fél európai integrációjának a kulcsa.

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×