Infostart.hu
eur:
373.17
usd:
340.14
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Olaf Scholz német kancellár a biztonsági helyzettel foglalkozó kormányülés kezdetén Berlinben 2022. március 7-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

Menekültválság Németországban: azonnali csúcsértekezletet követelnek a tartományi vezetők

Tovább növekszik a Németországba érkező menekültek száma. Számos város, illetve település most riadót fújt, és Olaf Scholz kancellártól rendkívüli csúcstalálkozót követel. Sajtóértesülések szerint ugyanakkor rendkívüli nehézségekbe ütközik az elutasított menedékkérők hazatoloncolása is. A közelmúltban kinevezett menekültügyi biztos szerint a kormány alábecsülte a probléma súlyát.

A tartományok felelőssége a védelemre és menedékre szoruló emberek befogadása, illetve elszállásolása – fogalmazott a legnépesebb német tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Hendrik Wüst.

A településeknek azonban rendkívüli és gyors berlini kormányzati támogatásra van szükségük annak érdekében, hogy a menekülteknek továbbra is segíteni tudjanak – hangsúlyozta a kereszténydemokrata CDU politikusa.

Ezért a tartományi miniszterelnökök csúcstalálkozót sürgetnek a kancellárral, mégpedig amilyen gyorsan csak lehet

– tette hozzá.

Hasonlóan foglalt állást a második legnagyobb tartomány, Alsó-Szászország szociáldemokrata kormányfője. Stephan Weil közölte azt is, hogy még a remélt mielőbbi csúcstalálkozó előtt a tartományi vezetők a jövő héten tanácskozást tartanak egy közös stratégia kidolgozása érdekében, amelyet a kancellár elé kívánnak terjeszteni.

Az elmúlt hónapokban, illetve hetekben a menekültek növekvő száma miatt egyre feszültebbé vált a helyzet a németországi településeken. Hivatalos adatok szerint az elmúlt évben, de különösen az Oroszország által indított háború óta Ukrajnából több mint egymillió menedékkérő érkezett Németországba. Ezenkívül meghaladta a kétszázezret az elsősorban Szíriából, Afganisztánból, Törökországból, valamint Irakból és Iránból érkezők száma.

A tartományi kormányfők már hetekkel ezelőtt levélben kértek segítséget Nancy Faeser belügyminisztertől, hangsúlyozva, hogy a menekültek elszállásolása mellett integrációjuk is rendkívüli kihívást jelent. A kormány által néhány héttel ezelőtt kinevezett menekültügyi biztos ezzel egyidőben egy interjúban úgy értékelte, hogy

a hárompárti koalíciós kormány alábecsülte a probléma súlyát.

A szabad demokrata Joachim Stamp ugyanakkor annak a nézetnek adott hangot, hogy ez egyben egész Európára is jellemző. A biztos szerint a legfontosabb feladat most a bevándorlás jobb, illetve hatékonyabb kezelése, és a maga részéről mindenekelőtt ebben kíván közreműködni. Úgy vélekedett, hogy mind a koronavírus-járvány, mind az Ukrajna elleni orosz háború rendkívüli módon bénította a probléma kezelését.

A politika éveken keresztül késlekedett ezzel – jelentette ki, hozzátéve, hogy több projekt is született, de többségük a gyakorlatban egyáltalán nem vált be.

A németországi helyzetet illetően utalt arra is, hogy a migrációt illetően különböző minisztériumok különféle megközelítéseket alkalmaztak. Így például a belügyminisztérium a visszatoloncolásokra összpontosított, míg a fejlesztési segélyek minisztériuma ezzel szemben a mindenkori támogatásra – jelentette ki. Ebből kiindulva fontosnak nevezte a különböző kezdeményezések összehangolását. Szerinte egyrészt a legális migráció erősítésére, másrészt az illegális bevándorlás korlátozására van szükség.

Eu utóbbival kapcsolatban utalt a visszatoloncolások megfelelő kezelésének szükségességére is. Ennek időszerűséget megerősíti az a sajtóértesülés is, amely szerint

az esetek kétharmadában sikertelen volt az elutasított menedékkérők hazatelepítése Németországból.

A Welt am Sonntag számolt be arról, hogy 2022-ben 12 945 hazatelepítést hajtottak végre, és 23 337 esetben zárult eredménytelenül a művelet. Ez utóbbi leggyakoribb oka az volt, hogy a hazatelepítendő embereket nem találták meg a lakóhelyükön, a tartományi szervek nem tudták elszállítani az illetőt a kijelölt repülőtérre. De gyakran fordult elő az is, hogy az elutasított menedékkérők hazájának hatóságai tagadták meg a visszafogadást.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×