Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető felszólal egy panelbeszélgetésen a Világgazdasági Fórum találkozóján, Davosban 2023. január 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Gian Ehrenzeller

Tizenöt évre ítélték az emigráns fehérorosz ellenzéki vezetőt, Varsó bekeményítene

Szvjatlana Cihanouszkaja Litvániában él.

Az alkotmányos rend megdöntésére irányuló összeesküvés és hazaárulás vádjával tizenöt év börtönbüntetésre ítélte távollétében a fehérorosz bíróság Szvjatlana Cihanouszkaja volt fehérorosz elnökjelöltet és ellenzéki vezetőt – jelentette a Belta fehérorosz állami hírügynökség.

A Litvániában élő politikust emellett 11 ezer dollár (3,9 millió forint) pénzbírság megfizetésére kötelezték.

Cihanouszkaja a Twitteren közzétett bejegyzésében komédiának nevezte az ellen zajló pert, és leszögezte: küzdelmét egészen addig folytatja, míg a börtönbe vetett ártatlanok ezrei vissza nem nyerik szabadságukat.

"Tizenöt év börtön. A rendszer így »jutalmazza« a munkát, amelyet a fehéroroszországi demokratikus változásokért végeztem" – fogalmazott.

Hozzátette:

Fehéroroszországban erősödik az elnyomás, naponta 15-20 embert is őrizetbe vesznek. "Ez mutatja, mennyire nem bízik magában a rezsim"

– jelentette ki.

Cihanouszkaja már korábban Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök személyes bosszújának nevezte az ellene és négy, ugyancsak külföldre menekült ellenzéki politikus ellen indított bűnvádi eljárást. Hozzátette azt is, hogy nem sikerült kapcsolatba lépnie a védelmére hivatalból kirendelt ügyvéddel.

Társai közül Paval Latuskát 18, Olha Kovalkovát, Marija Morozt, és Szjarhej Dilevszkit pedig 12 év börtönbüntetésre ítélték.

A 2020-as fehérorosz elnökválasztáson az ellenzék szerint meghamisították az eredményeket, és jelöltjük, Szvjatlana Cihanouszkaja legyőzte az országot csaknem három évtizede uraló Lukasenkát. Cihanouszkaja a választást követően az ellenzék több vezető tagjával együtt külföldön keresett menedéket, miközben a hatóságok több mint 35 ezer embert őrizetbe vettek, köztük számos ellenzékit.

Újabb szankciókra van szükség Fehéroroszországgal szemben Varsó szerint

Az újabb fehéroroszországi bírósági döntések is azt mutatják, hogy Minszkkel szemben újabb, messzemenő lépéseket kell tenni a nemzetközi szankciók terén – reagált Piotr Müller lengyel kormányszóvivő hétfőn Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető és társai elítélésére.

Müller annak kapcsán válaszolt újságírók kérdéseire varsói sajtóértekezletén, hogy Cihanouszkaját és társait hétfőn távollétükben többéves börtönbüntetésre ítélték Minszkben.

"A minszki rezsim, sajnos, következetesen bekeményít belpolitikájában" - jelentette ki Piotr Müller. Az utóbbi időben rendezett kirakatperek mutatják, hogy "sajnos, a nemzetközi szankciók terén messzemenő lépéseket kell tenni Fehéroroszországgal szemben" - hangsúlyozta.

Felidézte: Lengyelország nemrég azt kezdeményezte az Európai Unió Tanácsánál, hogy az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat terjesszék ki Fehéroroszországra is, egyrészt az annak területéről Ukrajnával szemben irányuló orosz támadások miatt, másrészt éppen a fehérorosz ellenzékkel szembeni, egyre keményebb hatósági fellépések miatt is.

Megerősítette:

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt szorgalmazta európai partnereinél, hogy vegyék fel az Európai Unió szankciós listájára a fehéroroszországi ellenzék üldöztetéséért felelős személyeket.

A nemzetközi elveket sértőnek minősítette a hétfői ítéletet Lukasz Jasina, a lengyel külügyminisztérium szóvivője is a PAP hírügynökségnek nyilatkozva.

A perben szinten elítélt Paval Latuska, Lengyelországban élő volt fehérorosz kulturális miniszter és volt varsói nagykövet a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak elmondta: a bírósági döntés biztatást jelent neki a fehérorosz rezsimmel szembeni további küzdelemhez. Latuska is a Minszkkel szembeni nemzetközi szankciók bővítését szorgalmazta. A jogvédő szervezetek 1500 fehéroroszországi politikai foglyot tartanak számon - idézte fel a volt miniszter, hozzátéve: valójában mintegy 5 ezer elítéltről lehet szó.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×