Infostart.hu
eur:
355.75
usd:
305.69
bux:
130916.32
2026. május 27. szerda Hella
18 éven felülieknek
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek.

Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot
Nyitókép: Forrás: Twitter

Eutanáziát hajtottak végre az öt gyermekét meggyilkoló belga anyán

A belga nő, Genevieve Lhermitte maga kérte az eutanáziát, amelyet a gyilkosság után napra pontosan 16 évvel hajtottak végre.

A nő 3–14 év közti gyermekeit 2007 február 28-án ölte meg Nivelles városában. Az öt gyermek édesapja nem volt otthon a bűncselekmény idején. A gyilkosságok után megkísérelt öngyilkosságot is elkövetni, ám nem járt sikerrel, és végül mentőt hívott.

A nőt 2008-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 2019-ben pszichiátriára szállították a BBC cikke szerint.

Belgiumban legális az eutanázia, amennyiben az azt kérő személy elviselhetetlen lelki - nem csak fizikai - terhektől szenvednek, amely nem gyógyítható.

Az eutanáziát kérő személynek tisztában kell lennie azzal, mit kér, és ezt világosan ki kell tudnia fejezni.

Lhermitte ezt követte ügyvédje szerint.

Emilie Maroit pszichológus a belga RTL-TVI csatornának elmondta, hogy a nő valószínűleg "szimbolikus gesztusként, a gyermekei iránti tiszteletből" választotta a február 28-i halált.

"Az is lehet, hogy azért tette, hogy befejezze, amit elkezdett, mert alapvetően a saját életének is véget akart vetni, amikor megölte őket" - mondta a pszichológus.

A gyilkosságok és az azokat követő per megrázta az országot. Lhermitte ügyvédje eredetileg azzal érvelt, hogy a nő nem büntethető tettéért mentális állapota miatt, de az esküdtszék bűnösnek találta előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságban, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte.

2010-ben

a nő beperelte korábbi pszichiáterét, 3 millió eurót követelve

tőle azért, mert úgy vélte, a szakember tehetett volna azért, hogy megelőzze a gyilkosságokat. Tíz év után azonban ejtette a vádakat.

2022-ben 2966 ember halt meg eutanázia útján Belgiumban, ami a 2021-es számhoz képest 10 százalékos növekedést jelent. A legtöbben daganatos betegségük miatt kérik ezt a halált, de a szakértők szerint az érintettek közel háromnegyede számol be komplex szenvedésekről, fizikai és lelki oldalról egyaránt.

2014 óta gyermekek esetén is lehetőség van eutanáziára Belgiumban, ha halálos betegek, nagy szenvedést élnek meg és szüleik is egyetértenek a döntéssel.

Ha segítségre van szüksége
Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, tárcsázza a krízishelyzetben lévők részére rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123 telefonszámot, akár mobiltelefonról is!

Címlapról ajánljuk
Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Rendszerváltás körvonalazódik a közoktatásban

A kormány felülvizsgálja a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Az Országgyűlés keddi ülésén több politikailag érzékeny kérdésben is döntés született: a képviselők két új vizsgálóbizottság felállításáról határoztak, amelyek egyfelől a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű problémáit, másfelől az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint az 1987 és 2000 közötti spontán privatizáció politikai felelősségi láncát vizsgálják majd. A parlament emellett fenntartotta Kocsis Máté mentelmi jogát is. Távozik posztjáról Hajdu János, a TEK főigazgatója, a kormány pedig hamarosan benyújthatja a rendőrségi szervezetrendszer átalakításáról szóló javaslatát. Közben az is eldőlt, hogy Orbán Árpád vezeti majd a Tisza frakcióját a budapesti közgyűlésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×