Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke beszédet mond Halzl Józsefnek, a Rákóczi Szövetség örökös, tiszteletbeli elnökének emlékére rendezett konferencián a Várkert Bazárban 2021. november 13-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Alkalom arra, hogy egymás szemébe nézzünk – Németh Zsolt a skandináv NATO-s útjukról

Jövő héten még nem tűzi napirendjére a magyar Országgyűlés a finn és svéd NATO-csatlakozás ratifikációját, mert a Fidesz-KDNP parlamenti delegációt küld a két skandináv országba. Korábban ugyanis több svéd és finn politikus is alaptalan és igazságtalan rágalmakat terjesztett Magyarországról – mondta az InfoRádiónak a magyar törvényhozás külügyi bizottságának fideszes elnöke, aki a küldöttség egyik tagja lesz. Németh Zsolt ugyanakkor arra utalt, hogy a kormánypárti képviselők nem fogják útját állni a védelmi szövetség északi bővítésének.

„Két napirendi pont szerepel a tárgyalásainkon Stockholmban, illetve Helsinkiben. Az egyik a NATO-bővítés kérdése, a másik a kétoldalú kapcsolataink” – ismertette az út programját Németh Zsolt.

A fideszes országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: örömükre szolgál, hogy minden jel szerint mindkét parlament elnöke fogadja a Hende Csaba parlamenti alelnök által vezetett delegációt és találkozni fognak a társbizottságokkal, a külügyi bizottság és az Európa-ügyi bizottság vezetőjével.

Fontos témának nevezte a NATO bővítésnek ügyét: „Szeretnénk elmondani partnereinknek, hogy erős hadseregű országoknak tartjuk őket, ezért úgy gondoljuk, ha fölveszi őket a NATO, akkor a szövetség erősödik.”

A finn hadsereg különösen erősnek számít nemzetközi összehasonlításban,

tehát nagyon nagy erősödést jelent, másodsorban azért is támogatják a kérést, mert ezek az országok 1000 éve olyan nemzetek Európában, akikkel összeköt bennünket a történelem – mondta Németh Zsolt.

Harmadsorban pedig van egy külön okuk, ami most aktuális, nevezetesen, hogy az orosz katonai agressziónak az egyik célja pontosan az, hogy visszaszorítsa a NATO-t – mondta. Az észak-atlanti szövetség azonban nagyon egyértelmű választ adott erre a orosz katonai agresszióra, meg akarja erősíteni önmagát katonailag, az elrettentő képességét fokozni akarja, illetve erősíteni akar a bővítéssel is. Ezért hívta meg ezt a két országot.

A parlament külügyi bizottságának elnöke egyértelműsítette: Magyarország ezekkel a célokkal maximálisan egyetért,

„mi is erősítjük a magyar hadsereget és mi is úgy gondoljuk, hogy erősödik a NATO, ha ezt a két országot fölvesszük”.

Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti, Németh Zsolt emlékeztetett arra, hogy számos északi politikus, európai parlamenti képviselő, illetőleg kormánytag sokszor „minősíthetetlen hangnemben” nyilatkozott Magyarországról, ezért úgy gondolja, hogy a NATO bővítési vita nagyon jó apropó arra, hogy „egymás szemébe nézzünk, tisztázzuk a félreértéseket, új alapokra helyezzük a kapcsolatainkat”.

Az is szerencsés, hogy Svédországban „hozzánk közelebb álló, jobboldali, konzervatív jellegű kormány vette át a közelmúltban a kormányrudat”.

Az út után tájékoztatni fogják a kormánypárti képviselőket arról, hogy mit tapasztaltak a finn és svéd partnereik részéről. Az interjúban azt azonban egyértelműsítette a kormánypárti politikus, hogy a kormánypárti frakciók elkötelezettek amellett, hogy támogassák a finn és a svéd csatlakozást.

„Szövetségesekként elvárható, hogy baráti és kölcsönös tiszteleten alapuló viszony jellemezze a kapcsolataikat” – zárta gondolatait Németh Zsolt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Svájc futballnagyhatalom lett, a szuperszámítógép szerint a franciák az esélyesek a világbajnokságon
Elemzés a vb-nyolcaddöntők előtt

Svájc futballnagyhatalom lett, a szuperszámítógép szerint a franciák az esélyesek a világbajnokságon

19 órától kezdődnek a nyolcaddöntők: befejeződött az első kör a labdarúgó-világbajnokság egyenes kieséses szakaszában, már „csak” 16 csapat van versenyben: hét európai, négy dél-amerikai, három a Concacaf-zónából és kettő Afrikából. Megnéztük, mennyit változtak az erőviszonyok az elmúlt tizenkét évben, 2014 óta.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×