eur:
392.6
usd:
362.16
bux:
72132.83
2024. július 7. vasárnap Apollónia
Résztvevők a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakgimnáziumának oklevélátadó ünnepségén Beregszászon, a római katolikus templomban 2022. július 8-án. Középen Soós Katalin, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakgimnáziumának igazgatója (b2) oklevelet ad át egy végzős diáknak, balról Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke.
Nyitókép: MTI/Nemes János

Háborús tragédia: százezernél is kevesebb magyar maradhat Kárpátalján

Ennek azonban csak részben a háború az oka.

A magyarnemzet.hu számolt be arról, hogy csökkenőben van a kárpátaljai magyarság száma, és ha ez a trend folytatódik, akkor kevesebben lesznek százezernél is. Pedig a háború kitörését megelőzően ennél még több tízezerrel több magyar élt a térségben.

A népességfogyásért azonban csak részben okolható a háború - írta a lap Kovály Katalinnal, a CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos munkatársával folytatott beszélgetése alapján. Ugyanennyire fontos oka az is, hogy sok család a gyerekeit magyarországi iskolákba küldi tanulni. A diákok viszont később nem szívesen térnek haza, mert attól félnek: ha elérik a katonaköteles kort, akkor behívhatják őket az ukrán hadseregbe. Összességében az mondható el, hogy Ukrajnában főleg az idősödő magyarok maradnak.

A kárpátaljai magyarság fogyása már hosszú évek óta megfigyelhető. Míg 2001-ben százötvenezren voltak, addig öt évvel ezelőtt már csak 131 ezer főre becsülték a magyar közösség létszámát.

Ellenben nem igazolódtak be azok a félelemek, hogy a harcok miatt elmenekülő ukránok a magyarok lakta területeken megváltoztatják majd a nemzetiségek arányát. A menekültek ugyanis többnyire a városokba, Ungvárra, Munkácsra és Beregszászra mentek, a magyar kisebbség viszont többségében a falvakban él.

Az ukrán menekültek jó része időközben visszatért korábbi lakhelyére és csak azok maradtak Kárpátalján, akiknek már nincs igazán hova menniük.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hogy egészséges-e a budapesti ivóvíz

Kiderült, hogy egészséges-e a budapesti ivóvíz

A Dunában vannak emberi eredetű szennyeződések, főként növényvédőszer- és gyógyszermaradványokat, valamint ipari korróziógátló anyagokat azonosítottak a szakemberek – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vezető vízhigiénés szakértője a folyó és a budapesti ivóvíz minőségét vizsgáló átfogó kutatásokról.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×