Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Picture of conventionnal missile warheads, Russian made, on a rocket launcher, orientated towards a blue sky. A warhead is the explosive or toxic material that is delivered by a missile, rocket, or torpedo. It is a type of bomb.
Nyitókép: BalkansCat/Getty Images

Nem egységesek az ukrajnai fegyverszállítások ügyében az európai országok - térkép

A Századvég azt mérte fel, mely országok lakossága miként gondolkodik a fegyverszállításokról, valamint az ezzel kapcsolatos kormányzati döntésekről.

Több európai ország fegyverszállításokkal támogatja a 2022. február 24-én megtámadott Ukrajnát. A Századvég Európa Projekt-kutatása alapján készült elemzés szerint a kontinens közvéleménye erősen megosztott a fegyver- és hadianyag-szállítások megítélésében.

A kutatóintézet januári elemzésében az szerepelt, hogy 13 uniós tagállamban az Ukrajna felfegyverzését ellenzők aránya meghaladja a lépést támogatók hányadát, ebből 9 tagországban (egyebek mellett Magyarországon, Csehországban, Görögországban) a válaszadók több mint fele elutasítja a fegyvervásárlást.

Emellett 5 uniós tagországban (köztük Spanyolországban és Franciaországban) az Ukrajnának történő fegyvervásárlást támogatók hányada ugyan meghaladja a lépést ellenzők táborát, viszont arányuk nem éri el az összes válaszadó 50 százalékát.

Az Európai Unió 27 tagállamából 9-re tehető azon tagországok száma, melyekben a megkérdezettek több mint fele Ukrajna felfegyverzése mellett áll (többek között Lengyelországban, Hollandiában, Portugáliában).

A Századvég kutatása szerint az európai országok egy része annak ellenére támogatja fegyverszállítmányokkal Ukrajnát, hogy a saját lakosságuk ellenzi ezt. Egyebek mellett Németország, Belgium, Szlovénia, valamint Szlovákia kormánya a saját polgárai elvárásaival szembehelyezkedve küld fegyvereket Kijevnek. Ezen felül Csehország Ukrajna legnagyobb hadianyag-szállítói közé tartozik, holott a cseh lakosság körében jelentős a fegyvervásárlás elutasítottsága.

Az eredmények szerint többek között Németországban, Csehországban, Szlovákiában, Görögországban és Belgiumban – mely országok a saját polgáraik elvárásait figyelmen kívül hagyva fegyvereket küldenek Ukrajnába – a válaszadók inkább elégedetlenek a saját országuk kormányának teljesítményével az orosz–ukrán fegyveres konfliktussal összefüggésben.

Ezzel szemben egyebek mellett Magyarországon, Svédországban, Finnországban, Észtországban, Lettországban és Litvániában – ahol a kormányzati politika iránya a fegyvervásárlás tekintetében követi a lakosság elvárásait – a megkérdezettek elégedettségüket fejezték ki a saját kormányuk orosz–ukrán válsággal összefüggő teljesítményével kapcsolatban.

Címlapról ajánljuk
Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Az olajországok ismét lefékezték az ENSZ klímatárgyalásait – eről beszélt az Inforádióban Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója, senior klímapolitikai tanácsadója. A júniusban Bonnban rendezett egyeztetéseken több kulcsfontosságú kérdésben sem született megállapodás, miközben figyelemre méltó geopolitikai változásként látszik, hogy Kína egyre inkább a nemzetközi klímaegyüttműködés fenntartása mellett lép fel.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×