Infostart.hu
eur:
363.05
usd:
307.48
bux:
0
2026. április 16. csütörtök Csongor
Kínai kémballon. Forrás:Twitter/DanielFireCopter
Nyitókép: Forrás:Twitter/DanielFireCopter

Fontos űrkérdéseket is felvet a kémballon ügye

Az országok fölötti 18 kilométert az egyes nemzetek felügyelik, az efölötti területekkel kapcsolatosan ugyanakkor nem létezik nemzetközi megegyezés.

Az amerikaiak érvelése szerint a február negyedikén az USA fölött lelőtt kémballon megsértette az ország légterét: a közel 20 kilométeres magasságban lebegő ballon azonban olyan szürke zónában navigált, amely fölött hivatalosan senkinek sincsen fennhatósága.

Amerika azon vádja, mely szerint Kína több mint 40 ország fölött működtet megfigyelőhálózatot ballonok segítségével, friss vitát indított arról, hogy a kereskedelmi repülőgépek utazómagassága fölötti területek fölött ki gyakoroljon jogokat – és az is témává vált a The Wall Street Journal cikke szerint, hogy az ilyen magasságban észlelt repülő tárgyakat kiiktathatják az egyes országuk saját biztonságuk érdekében.

Jogi szakértők már régóta aggályokat fogalmaztak meg a repülőgépek és más légi tárgyak növekvő száma által jelentett biztonsági veszélyek miatt. A fejlett űrprogramokkal rendelkező országok, köztük az Egyesült Államok és Kína, a kérdést vizsgáló ENSZ-testület üléseinek jegyzőkönyvei szerint blokkolták azokat az erőfeszítéseket, amelyek a nemzetek szuverenitásának a világűr határáig való kiterjesztésére irányulnak. Ők a saját űreszközeik korlátozás nélküli üzemeltetésének szabadsága mellett döntöttek. A kérdés most ismét napirendre kerülhet a világűr békés célú felhasználásával foglalkozó ENSZ-bizottság jövő havi ülésén, amely segíti a szabályozási keretek kialakítását.

Peking és Washington az elmúlt hónapokban igyekezett csökkenteni a köztük húzódó feszültséget, a két atomfegyverekkel rendelkező szuperhatalom viszonya kiegyenlítettebbé tétele érdekében. Kína azonban hétfőn azt állította, hogy

az Egyesült Államok léggömböket küldött a légtere fölé,

amit Washington tagadott.

Az Egyesült Államokban a Szövetségi Légügyi Hivatal felügyeli és ellenőrzi a légteret 60 ezer láb, azaz 18 kilométer alatt a kereskedelmi és katonai forgalom számára: erre nemzetközi megállapodások alapján is megvan minden joga. A hétvégén az Egyesült Államok és Kanada felett lezuhant három objektum mindegyike ebben a légtérben tartózkodott.

A nemzetközi szerződések szerint azonban a nemzeteknek nincs rendelkezési joguk a világűr azon részein, ahol a műholdak keringenek. Egyes országok azonban a 18 kilométer a műholdak közti magasságban, a közeli űrben is szeretnék gyakorolni jogaikat - ezt azonban a nemzetközi jog nem ismeri el.

2017-ben Új-Zéland lett az első ország, amely az ilyen nagy magasságok felügyeletét beépítette az űrtörvényébe, és

előírta, hogy a felhasználóknak engedélyt kell szerezniük a területük feletti működéshez.

Új-Zéland nem definiálta a nagy magasságot. Néhány más ország követte a példát, köztük az Egyesült Arab Emírségek, amely nagyjából 80 kilométerben határozta meg a nagy magasságok felügyeletének határát - de ezt a követelést más országok nem fogadták el. Az egyes országok ugyanis mondhatnak, amit akarnak: amíg nemzetközi megállapodás nem születik, addig ez nem törvény.

Címlapról ajánljuk
Bajban a repülési ágazat, a nyári csúcsszezonban Európában is lehetnek gondok a kerozinellátással

Bajban a repülési ágazat, a nyári csúcsszezonban Európában is lehetnek gondok a kerozinellátással

A Hormuzi-szoros lezárása a kerozinellátás miatt jelentős problémákat okoz a légiközlekedésnek, főleg az ázsiai térségben – mondta az InfoRádióban Varga G. Gábor. Az Egek ura című blog szerkesztője hozzátette: már az orosz–ukrán háború is számos gondot okozott az elmúlt négy évben, de az újabb légtérkorlátozások miatt nagyobb kerülőket kell tenniük a járatoknak, miközben a forgalmat illetően is jelentős kapacitások estek ki.

Alkotmányjogász: korlátozható a kormányfő mandátuma, de visszamenőleg egy fontos jogelvbe ütközne

Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje a vasárnapi győzelmi beszédében számos közjogi méltóság lemondását követelte, de azt is bejelentette, hogy kormányával két ciklusban maximalizálnák a kormányfői megbízatást. Az InfoRádió ezek jogi és alkotmányos hátteréről kérdezte Stánicz Péter alkotmányjogászt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.16. csütörtök, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Nyár közepéig tarthat a türelem: utána jöhet az igazi energiasokk

Nyár közepéig tarthat a türelem: utána jöhet az igazi energiasokk

Az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli adok-kapok napok alatt szétszakította az energiapia­cok megszokott logikáját: miközben a határidős olajárak már a lehiggadás lehetőségét árazzák, a fizikai piacon sosem látott felár alakult ki, és a stratégiai készletek felszabadítása is csak átmeneti mankónak tűnik. De mit olvas ki ebből egy befektető: mennyire tartható a „két hét tűzszünet”, hol jöhet a következő infrastruktúrasokk, és milyen gyorsan gyűrűzik be mindez az ipari nyersanyagokba a műtrágyától az alumíniumon át az ezüstig? Az EnergyTalks vendége Maróti Ádám, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere volt, akivel azt is körbejártuk, mikor válik valós hiánnyá a papíron kezelhető kockázat, kik lehetnek a rövid távú nyertesek és vesztesek, és mi az a forgatókönyv, amely egyetlen rossz találattal újraírhatja az energiaátmenet tempóját is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×