Infostart.hu
eur:
355.82
usd:
308.17
bux:
133477.87
2026. június 11. csütörtök Barnabás
A szíriai polgári védelem tagjai épületromok alatt rekedt embereket keresnek az északnyugat-szíriai Afrín városban 2023. február 6-án, miután több erős földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét hajnalban. Szíria északi részében, Aleppó, Hama és Latakia kormányzóságban legkevesebb 230-an vesztették életüket, a sebesültek száma eléri a 600-at.
Nyitókép: MTI/AP/DIA Images/Zana Halil

Ismét rendkívüli erősségű földmozgás rázta meg Törökországot és Szíriát - térkép, képek

Szinte ugyanakkora volt az erőssége, mint a hajnalinak. Ezresével emelkedik a sérültek, százasával a halottaké.

A hétfő hajnali 7,8-as után újrabb erős földrengésről érkeztek jelentések Szíriából és Törökország délkeleti részéből. Az Európai Földközi-tengeri Szeizmológiai Intézet (EMSC) azt közölte, hogy Törökország középső részén 7,7-es magnitúdójú földrengést észlelt magyar idő szerint fél 12-kor.

Az isztambuli Kandilli szeizmológiai állomás 7,5 erősségű rengésről tett bejelentést, a földrengés epicentruma ezúttal Kahramanmaras tartománya volt.

A szíriai állami média szerint az újabb földmozgások Damaszkuszban történtek.

Folyamatosan növekszik a hajnali rengés áldozatainak és sérültjeinek száma. A károk is óriásiak - a helyzetről videókat, fotókat közöltünk ebben a cikkben.

Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Ankarában, még a második rengés előtt bejelentette:

legkevesebb 912 halottjuk és 5385 sérültjük van a hajnali törökországi földrengéseknek. Legalább 2818 épület omlott össze, miközben eddig 2470 embert már kiszabadítottak a romok alól.

A mentési munkálatokban mintegy 9 ezer ember vesz részt, de számuk folyamatosan növekszik. Eddig 45 ország ajánlott fel segítséget (köztük Magyarország is).

Diyarbakir, 2023. február 6.
Mentőalakulatok tagjai kutatnak túlélők után egy épület romjai között a délkelet-törökországi Diyarbakirban 2023. február 6-án, miután több erős földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét hajnalban. Az első összesítések szerint a halálos áldozatok száma eléri a százat. A legnagyobb rengés egyes mérések szerint a 7,8-as erősséget is elérte.
MTI/AP/Apostol Péter
Mentőalakulatok tagjai kutatnak túlélők után egy épület romjai között a délkelet-törökországi Diyarbakirban 2023. február 6-án. MTI/AP/Apostol Péter

Erdogan beszédében leszögezte: a mostani a legsúlyosabb természeti katasztrófa az 1939-es erzincani földrengés óta, amelyben tízezrek vesztették életüket Kelet-Törökországban.

A SANA szíriai állami hírügynökség azt közölte, hogy

a földrengés szíriai áldozatainak száma elérte a 371-et.

Damaszkusz legutóbb azt tudatta, hogy az ország kormányerők által ellenőrzött, Törökországhoz közeli északnyugati térségében 248 halálos áldozata volt a hajnali földrengéseknek, és már több mint 700 sérültről tudni.

Az eredetileg a szíriai polgárháború eseményeit nyomon követő Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) vezetője, Rámi Abdel-Rahmán azt közölte, félő, hogy a katasztrófavédelem nem tud elegendő egységet kiállítani a mentési munkálatokra.

A SANA szíriai állami hírügynökség azt jelentette, hogy 48 órára leállítják az északnyugati Tartúsz tartományban lévő Bánjász olajfinomítót.

Szíriai lázadók ellenőrizte térségében a "fehérsisakosok" néven is ismert, nem hivatalos Szíriai Polgári Védelem (SCD) azt közölte azt közölte, több mint 221 halott mellett legkevesebb 600 súlyos sérültről is tudnak Aleppó és Idlib térségében.

"Északnyugat-Szíria katasztrófa sújtotta övezetté vált" - jelentette ki az SCD egyik munkatársa a sajtónak.

Hamíd al-Kutáni, a szervezet idlibi munkatársa azt mondta, a kórházak zsúfolásig tele vannak sérültekkel.

A 7,8-as magnitúdójú rengések epicentruma Törökország déli részén volt, a legnagyobb az amerikai földtani intézet szerint 18 kilométer mélyen, Gazianteptől körülbelül 33 kilométerre.

Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
A Fed következő csatája a mérlegéről szól, nem a kamatokról

A Fed következő csatája a mérlegéről szól, nem a kamatokról

A piacok hajlamosak úgy tekinteni a Federal Reserve-re, mint egy intézményre, amelynek elsődleges fegyvere a kamatpolitika. De mi van akkor, ha a következő évek monetáris politikai csatája valójában nem kizárólag a kamatokról, hanem legalább annyira a jegybank mérlegéről szól? Háromrészes cikksorozatunk második részében azt vizsgáljuk meg, hogy a Fed mérlegének leépítése miért lehet az egyik legfontosabb monetáris politikai kérdés a következő években, és miért sokkal nehezebben megvalósítható, mint első pillantásra tűnik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×