Kaiser Ferenc szerint az oroszok továbbra is komoly mennyiségi fölényben vannak. Harckocsikból három-négyszer, tüzérségi eszközökből szintén háromszor több lehet nekik, mint az ukránoknak. Ugyanakkor – főként utóbbiak tekintetében – a NATO által az ukránoknak szállított korszerű fegyverrendszerek pontosabbak és messzebbre lőnek. Az oroszok nagy mennyiségi fölényét részben kiegyenlíti a nyugati fegyverek minőségi fölénye – tette hozzá –, noha a háború kezdetén mindkét fél ugyanazokkal a szovjet időkből megörökölt fegyverrendszerekkel rendelkezett.

A szakértő szerint nehéz megmondani, hogy amennyiben Ukrajna nem kapott volna nyugati fegyvereket, hogyan zajlott volna a háború. Valószínűsíthető, hogy a területének jelentős részét megszállta volna Oroszország, bár az is igaz, az oroszok április 7-re lényegében elhagyták Kijev környékét, miután a rendelkezésre álló erőik képtelenek voltak megtartani azt a hatalmas területet, amit korábban megszálltak – emlékeztetett Kaiser Ferenc. De nemcsak a fegyver-, hanem a hírszerzési támogatás sem elhanyagolható – jegyezte meg az egyetemi docens –, hiszen az ukránok a nyugati műholdaknak, titkosszolgálatoknak és elektronikus lehallgató eszközöknek köszönhetően képesek nyomon követni az orosz haderők minden nagyobb mozgását, felkészülve a szükséges ellentevékenységre. „A jóval nagyobb megszállt területen pedig nagyon komoly gerillaháború lenne” – fűzte hozzá.

Kaiser Ferenc szerint

nem biztos az, hogy Oroszország önerőből teljesen el tudott volna foglalni egy magára maradt Ukrajnát.

Inkább csak a keleti, értékesebb területeit, ahol amúgy a nyelvében orosz – de az utóbbi idők miatt inkább ukrán érzelműnek mondott – lakosság is nagyobb számban él.

A frontvonalon patthelyzet van – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hadtudományi karának docense, azaz az elmúlt bő egy hónapban nem voltak látványos sikerek egyik oldalon sem. Az oroszok továbbra is elkeseredetten próbálkoznak a front középső szakaszán, de még Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport tulajdonosa és parancsnoka is azt állítja, napi egy-két épületet képes elfoglalni a frontvárosnak tekintett Bahmutban, nagyon komoly veszteségekkel. Mindenhol máshol inkább állnak az arcvonalak.

Ebben közrejátszik, hogy az enyhe tél és az óriási esők miatt raszputyica van, vagyis lényegében sártengerré változtak a kelet-ukrán területek, most a lánctalpasok is elakadnak. Kaiser Ferenc elmondása szerint mindkét fél arra várhat, hogy vagy lefagyjon minden, amihez legalább egy hét kemény télre lenne szükség, ez viszont kedvezőtlen a katonák terhelhetőségére, vagy hogy rendesen kitavaszodjon.

A legtöbb szakértő azt mondja – maguk az ukránok és oroszok is –, hogy

március–áprilisra várható mindkét fél részéről egy nagy támadást

– emelte ki az egyetemi docens, emlékeztetve, hogy az oroszok 300 ezer katonát mozgósítottak a tartalékos rendszerből, a kiképzésük jelenleg is zajlik, az ukrán katonákat pedig nyugati országok képezik. Hadműveleti szünet van, ami jelen ismereteink szerint, bár egy háborúban bármi változhat, márciusra fog eljutni oda, hogy mindkét fél, de az oroszok egészen biztosan egy nagy támadást fognak megindítani – ismételte meg Kaiser Ferenc.