eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Képviselők az amerikai félidős kongresszusi választások eredményeképpen létrejövő képviselőház alakuló ülésén tartott házelnökválasztáson a kongresszus washingtoni épülete, a Capitolium üléstermében 2023. január 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Shawn Thew

Magyarics Tamás: a republikánusok megosztottsága nem a házelnök megválasztása miatt lehet gond

Három szavazási forduló után sem sikerült megválasztani az amerikai képviselőház új elnökét, mert a republikánusok nem álltak egységesen egyetlen jelölt mögé. Az ügy hátteréről Magyarics Tamás külpolitikai szakértő beszélt az InfoRádióban.

"A Republikánus Párt elve megosztott, bár ez igaz a demokratákra is, hiszen mindkét nagy amerikai politikai tömörülés néppártnak tekinthető. Tagjaik földrajzilag és politikai szempontokból is gyakran távol állnak egymástól, mivel Alaszkától Floridáig az emberek különböző társadalmi kérdésekben más-más álláspontokat foglalnak el" – mondta az ELTE egyetemi tanára.

Magyarics Tamás arról is beszélt, hogy a Republikánus Párton belül lényegében két nagy vonulat létezik. Az egyik mérsékeltebb, a másik pedig egy nagyon radikális csoport, amit Európában ultrakonzervatívnak vagy sokszor szélsőjobboldalinak titulálnak. Tagjai többnyire Donald Trump követői. Ők, az úgynevezett Freedom Caucus tagjai azok, akik megakadályozták, hogy a republikánusok jelöltjét, Kevin McCarthy kaliforniai képviselőt megválasszák a kongresszus elnökének. Pedig McCarthy támogatottsága nagyon jelentős volt: a 220 szavazatból 202-t kapott.

A külpolitikai szakértő megerősítette, hogy a washingtoni képviselőháznak mindenképpen lesz elnöke.

A képviselők addig fognak szavazni, amíg nem sikerül megválasztaniuk a ház új elnökét.

Volt már ilyen helyzet korábban többször is. Általában az 1923-as esetet szokták emlegetni, amikor kilenc szavazás kellett a házelnök megválasztásához, bár a csúcsot az 1855-56-as választási év tartja, amikor ehhez 156 fordulóra volt szükség – mondta Magyarics Tamás.

A szakértő hozzátette: már csak azért is muszáj megválasztani a kongresszus elnökét, mert neki kell majd felesketnie a többi képviselőt. Így amíg nincs elnök, addig az amerikai törvényhozás alsóháza is működésképtelen.

Az ELTE tanára ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a huzavona nem feltétlenül tekinthető Donald Trump és Ron DeSantis korábbi floridai képviselő párharcának, hiszen a volt elnök nem minden párton belüli híve akadályozza az új házelnök megválasztását. Még várat magára a republikánus párton belül az elnökjelöltségért folytatott harc Trump és DeSantis között. Ugyanakkor a republikánusok elgondolkodhatnak azon, hogy egy,

a pártot ennyire megosztó politika vajon nem rontja-e az esélyeiket is a 2024-es elnökválasztásokon.

"Márpedig ha a választások idején is ilyen éles ellentétek lesznek Trump és DeSantis támogatói között, akkor a republikánusokkal szemben könnyen győzhet egy demokrata jelölt, akár Joe Biden, akár valaki más" – vélekedett a külpolitikai szakértő.

Magyarics Tamás példákat is sorolt, amelyek azt igazolják, hogy az egyik párton belüli szakadás a másiknak kedvezett az elnökválasztásokon. Így történt ez 1860-ban, amikor Abraham Lincoln könnyedén győzött, mert a Demokrata Párton belül éles szakadás volt a déliek és az északiak között. 1912-ben pedig Woodrow Wilson aratott könnyű diadalt a William H. Taft és Theodore Roosevelt által megosztott republikánusok felett.

"Elképzelhető tehát – foglalta össze a helyzetet Magyarics Tamás –, hogy a történelem ismétli önmagát. Ahogy száz éve sem sikerült könnyen megválasztani a képviselőház elnökét, úgy 2024-ben is előfordulhat, hogy az egyik párt megosztottsága miatt a másik párt jelöltje nyeri majd az elnökválasztásokat."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×