Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
Képviselők a szavazatokat számlálják a kongresszus washingtoni épülete, a Capitolium üléstermében, miután Kevin McCarthy kaliforniai republikánus képviselő, a republikánus képviselőcsoport házelnökjelöltje az ötödik szavazáson sem kapott többséget a választás második napján, 2023. január 4-én. Az amerikai félidős kongresszusi választások eredményeképpen létrejövő képviselőházban a republikánusoknak többségük van.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Csizmazia Gábor: árt a republikánusoknak a házelnök-választási mizéria

Napok óta nem sikerül megválasztani az Egyesült Államok képviselőházának új elnökét, mert nincs egyetértés az őszi félidős választáson többséget szerző republikánusok között. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint ez a helyzet sokat elárul Donald Trump volt amerikai elnök Republikánus Párton belüli valódi erejéről.

A csütörtöki hírek szerint az Egyesült Államok képviselőházának elnökválasztásán a hetedik és a nyolcadik szavazási forduló sem hozott eredményt, a többséggel rendelkező republikánusok változatlanul megosztottak. Az utolsó körben a többséget adó republikánusok képviselőházi vezetője, Kevin McCarthy 201 szavazatot kapott, de sikeres megválasztásához 218 szavazatra lett volna szükség. Tizenhét voksot kapott Byron Donalds republikánus képviselő, sőt egy szavazat érkezett ismét Donald Trump volt elnökre is, valamint egy republikánus képviselő nem szavazott. (A demokrata képviselők minden eddigi fordulóban egyöntetűen szavaztak saját vezetőjükre, Hakeem Jeffriesre, így ő hetedszer is 212 voksot kapott.)

A szavazássorozattal kapcsolatban az InfoRádióban Csizmazia Gábor kifejtette: az alsóház elnökének megválasztásához elméletileg 218 fő kell, de figyelembe kell venni azt, hogy a jelenlévő képviselők többségére van szükség. A republikánusok kezében más lehetőség is van: elméletileg szavazhatnak arról, hogy módosítják a házszabályzatot, és kimondják, hogy nem kell egyszerű többség a képviselőház elnökének megválasztásához. Ehelyett megválaszthatnák a ház elnökének a legmagasabb támogatottságot élvező politikust politikai párttól függetlenül.

"A probléma az, hogy nincs egység a Republikánus Párton belül"

– jelentettte ki a szakértő. Szerinte így olyan forgatókönyv is elképzelhető, hogy a demokraták jelöltje lesz az alsóház elnöke, ha kitartanak mellette. Ez azonban nem valószínű, mert ha elveszítik a házelnökséget a republikánusok, az óriási veszteség lenne.

A szakértő szerint a házszabály módosítása csak kényszermegoldás lenne, és a Republikánus Párttól függetlenül is kellemetlen lenne. "Legyünk őszinték: eléggé rossz bizonyítványt állít a republikánus képviselőkről – elsősorban Kevin McCarthyról –, hogy nem tudja biztosítani azt a többséget, amire szüksége van. Előbb-utóbb biztosan lesz egy kompromisszum, csak elméleti lehetőség a házszabály módosítása" – mondta, hozzátéve, hogy ez a kétélű fegyver a demokratáknak is kedvezne.

Csizmazia Gábor kifejtette: Washingtonban egyébként is ódzkodnak ezektől az eljárásoktól, mert aki a testületben a változtatást támogatja, az ő számára évekkel később kimondottan kellemetlen lehet, ha vele szemben alkalmazzák.

"Valószínűleg házon belül lesz a legpraktikusabb megbeszélni a megoldást"

– mondta.

A szakértő szerint Donald Trump volt amerikai elnöknek több ponton is befolyása van a Republikánus Pártra, az elmúlt években visszatérő vita volt, hogy mennyire sajátította ki magának a pártot. A tavalyi félidős választás fontos mérföldkő volt, ami jelezte, hogy igazából nem tudta kisajátítani a párt egészét. A többség kevésbé fogékony már a Trump-stílusú üzenetekre, akkor már nyíltabban beszéltek arról, hogy nem Donald Trumpban kell gondolkodniuk a republikánusoknak.

Csizmazia Gábor szerint nehéz az amerikai pártokon belül pártfegyelmet tartani, főleg az alsóházban, ahol mindenki a saját körzetét figyeli. Képviselő-választások kétévente vannak, tehát a mandátum elsősorban nem attól függ, hogy adott esetben a hivatalban lévő elnöktől vagy korábbi elnöktől milyen támogatást kap, hanem hogy a saját körzetében élvezi-e a választópolgárok támogatását.

Trump politikája megingott a Republikánus Párton belül, kevésbé tudja kordában tartani a saját embereit. A befolyása még mindig megvan, de a kulcskérdés, hogy tényleg őt támogatják-e majd 2024-ben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×