A tajvani elnök üdvözölte, hogy Japán változtat biztonságpolitikáján megerősítve védelmi képességeit, miközben Kína egyre nagyobb katonai fenyegetést jelent a szigetország számára.

Caj Jing-ven erről akkor beszélt, amikor a tajvani fővárosban, Tajpejben fogadta Szeko Hirosigét, a kormányzó japán Liberális Demokrata Párt (LDP) felsőházi főtitkárát. Caj azt mondta, hogy Tokió védelmi rendszerének megerősítésével "a regionális béke és stabilitás fenntartására irányuló elszántságát" bizonyította.

Tokió 1972-ben megszakította diplomáciai kapcsolatait Tajpejjel, és helyette Pekinggel létesített diplomáciai kapcsolatot. Szeko, aki korábban ipari miniszter volt, a néhai Abe Sindzó japán miniszterelnök egyik közeli bizalmasaként ismert.

Caj megjegyzései azután hangzottak el, hogy Japán a hónap elején felülvizsgálta három kulcsfontosságú védelmi dokumentumát, köztük a nemzetbiztonsági stratégiát, mivel az országnak egyre nagyobb biztonsági kihívásokkal kell szembenéznie, mint például Kína katonai megerősödése és Észak-Korea rakéta- és nukleáris programja.

Japán arra készül, hogy képes legyen az ellenséges területen lévő célpontok elleni csapásmérésre, és hogy a következő öt évben megduplázza éves védelmi kiadásait

a bruttó hazai termék mintegy 2 százalékára.

Szeko azt követően látogatott Tajvanra, hogy december közepén Hagiuda Koicsi, az LDP Politikai Kutatási Tanácsának elnöke a szigetországban járt. Az egykor Abe által vezetett frakcióhoz tartozó két magas rangú LDP-törvényhozó látogatásai nyilvánvalóan demonstrálták politikai álláspontjukat, miszerint a korábbi miniszterelnökhöz hasonlóan hangsúlyt kívánnak helyezni a Tajvannal való kapcsolatokat.

Kína saját területeként tekint Tajvanra, annak ellenére, hogy a kínai kommunisták polgárháborús győzelme, 1949 óta a szigetnek önálló kormánya van. A Peking és Tajpej közötti feszültségek jelentősen fokozódtak azt követően, hogy Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke, a harmadik legmagasabb rangú amerikai tisztségviselő augusztusban Tajpejbe utazott.

Pelosi látogatását követően Kína megtorlásképpen nagyszabású hadgyakorlatokat tartott a Tajvant körülvevő területeken, amelyek során ballisztikus rakétákat lőttek ki, amelyek közül néhány Japán kizárólagos gazdasági övezetébe esett a szigettől keletre.

Japánnak nincsenek diplomáciai kapcsolatai Tajvannal, de szoros gazdasági kapcsolatokat ápol vele.