Brüsszelben hétfő este az állandó képviselők egyezségre jutottak többek között a Magyarországnak járó európai uniós források kifizetése ügyében. Navracsics Tibor az InfoRádió Aréna című műsorában elmagyarázta, ez a testület az utolsó olyan lépcsőfok, amely a politikai döntéshozatal előtt van. Ez az a szint, ahol megtárgyalnak részleteiben minden ügyet, mielőtt az Európai Tanács ülése elé kerülne.

A miniszter kiemelte, hogy kétfajta ügycsoport létezik: amelyik ügyben konszenzus alakul ki a tagállamok között, arról már nem nyitnak vitát a miniszterek a tanácsban, csak döntenek róla, amelyben pedig nincs konszenzus, az kerül fel vitapontként a miniszteri tanács napirendjére.

„A hétfő esti tárgyalás azt az eredményt hozta, hogy a négyes csomag minden elemében – globális minimumadó, Ukrajnának folyósítandó hitel, magyar helyreállítási terv és a magyar jogállamisági eljárás – konszenzusra jutottak, és így döntésre készen kerül fel a legközelebbi tanácsülés napirendjére” – mondta Navracsics Tibor, jelezve, hogy a kérdésekben már nincs szükség vitára, csak szavazás lesz.

„99,9 százalékban megvan a megállapodás, csak egy szavazási aktus kell”

– tette hozzá az uniós pénzekről folyó tárgyalásokon a magyar kormányt képviselő politikus.

A globális minimumadó esetében Magyarország visszavonta a vétóját, de most Lengyelország kért gondolkodási időt, ez nem hátráltatja azonban a magyar támogatások ügyét, mert a közös döntés után a négy csomag már nem érinti egymást.

A kérdésre, hogy mikor kerülhet végleg pecsét a Magyarországnak járó források ügyére, Navracsics Tibor azt mondta, a döntésnek kell megszületnie december 31-ig.

„Még a héten van általános ügyek tanácsa, ott is napirenden lehet, de bő egy héten belül mindenképpen pecsét kerülhet a partnerségi megállapodásra a helyreállítási alap és a kohéziós források esetében is” – mondta. A helyreállítási tervnél az Európai Bizottságnak kell döntenie még, utána jöhet a dokumentumok aláírása. Ezt korábban Ursula von der Leyen bizottsági elnök és az adott ország kormányfője jegyezte, de Navracsics Tibor úgy tudja, hogy az elnök nem szándékozik Budapestre jönni, így várhatóan ő fogja aláírni a partnerségi megállapodást Paolo Gentilonival, az Európai Bizottság gazdaságpolitikai biztosával.

A miniszter szerint az ügyben a közvetlen szereplők mindegyike elégedett lehet, ugyanakkor lehetnek olyanok, akikben „maradt tüske”, úgy véli, hogy

például az Európai Parlament baloldali képviselői éles támadást fognak indítani a megállapodás ellen.

Navracsics Tibor úgy látja, hogy a megegyezés érdekében igazán egyik félnek sem kellett engednie, csak kommunikációs pozíciókat váltottak. A bizottság szerinte azért nem engedett, mert eleve kimondta a magyar helyreállítási programról, hogy kiváló minőségű, és elfogadásra javasolta, míg a jogállamisági eljárásban azért nem veszített, mert a három operatív program esetében a 65 százaléknyi visszatartott forrás alig változott, 55 százalék lett.

A miniszter olvasatában a magyar kormány sem engedett, mert a globális minimumadó elfogadása továbbra sem okoz adóemelést, a tanács megerősítette, hogy a magyar iparűzési adó megfelel a globális minimumadó feltételeinek, így nem kell új adót bevezetnünk. Az ukrajnai hitel esetében pedig azzal, hogy a bizottság arra kapott felhatalmazást, hogy az uniós költségvetés maradványainak terhére vegyen fel hitelt, nem bővül az uniós adósságállomány, ami a magyar fél feltétele volt.

Arról, hogy mikor és milyen uniós pénz érkezhet, Navracsics Tibor azt mondta, hogy a kifizetések többsége utófinanszírozás, a befogadott pályázatok és az elkészült projektek alapján lehet benyújtani a számlákat, addig ezeket a nemzeti költségvetésből finanszírozza a kormány.

„Januártól megnyílhat a pénzcsap, onnantól a bizottság pénzügyi rendjén múlik, hogy mikor és mennyit utal”

– mondta.

Három forrásból is érkezhet uniós pénz. A kohéziós támogatások összértéke 14 ezer milliárd forint a jelenlegi árfolyamon, ebből 4500 milliárd az agrártámogatás. A helyreállítási alapból 2300 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást hívhat le Magyarország 2026 végéig befejezett projektekre: ennek a 48 százaléka energetikai beruházás, a zöld átállást segíti, míg további 30 százalék a digitális átállást. Március végéig 25 nagy pályázati kiírás készül el, mert szűkös a határidő, és ha elindulnak a projektek, akkor lehet lehívni a pénzeket – magyarázta Navracsics Tibor.

További 3000 milliárd forintos kedvezményes hitel lehívására is lehetőség nyílik, ezt 2023 nyaráig lehet kérni. A kormány megvárja a nemzetközi környezet alakulását, és ennek fényében dönt majd, hogy kéri-e ezt a hitelt. Abban az esetben, ha felveszi a kölcsönt, szintén kell egy újjáépítési terv, a miniszter tájékoztatása szerint az előkészítő munkálatok folynak, hogy ha pozitív döntés születik, akkor ne legyen késedelem.

A magyar kormány a megállapodás érdekében eredetileg tett 17 vállalást, a kohéziós pénzek visszatartásának feloldása érdekében a Európai Bizottság 27 szupermérföldkőről beszélt, de Navracsics Tibor szerint itt csak a számítás eltérő, valójában jó részt ugyanazokról a vállalásokról van szó. Még az igazságszolgáltatás függetlenségét felvető aggályok ügyében tett vállalásokat kell teljesíteni március végéig, ebben sem volt éles ellentét, csak ez minősített többséget igényel a parlamentben, ezért hosszabb határidő – tette hozzá.

A mérföldkövek ellenőrzéséről úgy nyilatkozott, hogy ez sem végleges, folyamatos a párbeszéd a felek között, míg az ellenőrzési pontok a határidők. Kiemelte a kommunikáció fontosságát, mert sok esetben ugyanazokban a megoldásokban a különböző országokból érkezők mást érthetnek, és ezt a párbeszédben fel lehet oldani.

„Azt szeretném látni, hogy Magyarország az unió legtisztább országa legyen. Ezért sokan fölényesen megmosolyognak, de ezt egyedül a politika nem tudja megcsinálni, nem megy a gazdasági élet szereplői nélkül.

Ez egy összenemzeti gyakorlat, mindenki lásson értéket abban, hogy tiszták vagyunk. Ez kultúraváltást is jelent.

Ezt nem is feltétlenül tudja ez a generáció levezényelni, még akkor sem, ha adottak lesznek a szabályai” – mondta a miniszter, de úgy véli, a változtatások nagy része jó nekünk, rövid- és hosszú távon is. „Van, amit azért vezettünk be, mert az unió ragaszkodott hozzá, de lehet, hogy magyar kontextusban is jól működik majd az, ami máshol Európában bevált” – tette hozzá.

Az Európai Parlament görög alelnökének korrupciós ügye nagyon nagy mértékben rombolja a szervezet tekintélyét Navracsics Tibor szerint, aki az előző ciklusban európai biztosként dolgozott, ráadásul emlékeztetett arra, hogy Eva Kaili esete nem egyedi, minden korábbi ciklusból lehet példát hozni EP-képviselők korrupciós ügyeire. Szerintemás uniós intézményeknél is lehetnek letartóztatások.

„Kínos, amikor egy olyan intézmény, amely kioktat egy tagállamot, magán veszi észre, hogy szintén nem mentes a hibáktól. Az EP igyekszik izolálni Eva Kailit, ez egy személyes ügy alapvetően, az egész EP nem tehető felelőssé, de a politikai vitában felhozható, hogy bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű” – mondta Navracsics Tibor.