Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Egy üzlet romjai közül szednek össze cigarettát a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Kurahovéban egy előző napi orosz tüzérségi támadás után, 2022. december 8-án.
Nyitókép: MTI/AP/Andrij Andrijenko

Az Európai Unió Tanácsa megtalálhatta a megoldást az Ukranának szánt uniós hitelre

A szervezet megállapodásra jutott egy olyan jogalkotási csomagról, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy 2023-ban 18 milliárd euróval pénzügyileg segítse Ukrajnát.

A javaslatot a Tanács szombaton írásbeli eljárással fogadta el, és a jövő héten esetleges elfogadásra az Európai Parlament elé terjeszti – vette észre a Tanács közleményét a Telex.

A ma elfogadott jogszabály azt jelenti, hogy Ukrajna 2023-ban rendszeres pénzügyi segítségre számíthat az EU-tól – jelentette ki Zbyněk Stanjura cseh pénzügyminiszter.

Az Ukrajnának 2023-ban hitelezhető összeg 18 milliárd euró lesz, a kölcsönök a javaslat szerint 10 éves türelmi időt kapnak. A tagállamok a kamatköltségek nagy részét külső címzett bevételekből fedezik. A hitelfelvétel garanciáit vagy az EU költségvetése, vagy a tagállamok biztosítják.

Kezdeti és rövid távú támogatásnak szánják az összeget Ukrajna azonnali szükségleteinek finanszírozására, a kritikus infrastruktúra helyreállítására és a háború utáni fenntartható újjáépítés elkezdésének támogatására.

A magyar fél sok alkalommal és sok – hazai és uniós – fórumon közölte, hogy továbbra sem támogatja a közös uniós hitelfelvételt, de nem a segítséget vitatja, hanem azt, hogy az EU együtt vegyen fel kölcsönt. Az összegből a Magyarországra eső részt kétoldalú szerződésben szabályozva adnák oda. Ennek érdekében már a tárgyalások előkészítése is megkezdődött Ukrajnával.

(A nyitóképen: Egy üzlet romjai közül szednek össze cigarettát a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Kurahovéban egy előző napi orosz tüzérségi támadás után, 2022. december 8-án.)

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×