Infostart.hu
eur:
385.18
usd:
331.83
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Egy üzlet romjai közül szednek össze cigarettát a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Kurahovéban egy előző napi orosz tüzérségi támadás után, 2022. december 8-án.
Nyitókép: MTI/AP/Andrij Andrijenko

Az Európai Unió Tanácsa megtalálhatta a megoldást az Ukranának szánt uniós hitelre

A szervezet megállapodásra jutott egy olyan jogalkotási csomagról, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy 2023-ban 18 milliárd euróval pénzügyileg segítse Ukrajnát.

A javaslatot a Tanács szombaton írásbeli eljárással fogadta el, és a jövő héten esetleges elfogadásra az Európai Parlament elé terjeszti – vette észre a Tanács közleményét a Telex.

A ma elfogadott jogszabály azt jelenti, hogy Ukrajna 2023-ban rendszeres pénzügyi segítségre számíthat az EU-tól – jelentette ki Zbyněk Stanjura cseh pénzügyminiszter.

Az Ukrajnának 2023-ban hitelezhető összeg 18 milliárd euró lesz, a kölcsönök a javaslat szerint 10 éves türelmi időt kapnak. A tagállamok a kamatköltségek nagy részét külső címzett bevételekből fedezik. A hitelfelvétel garanciáit vagy az EU költségvetése, vagy a tagállamok biztosítják.

Kezdeti és rövid távú támogatásnak szánják az összeget Ukrajna azonnali szükségleteinek finanszírozására, a kritikus infrastruktúra helyreállítására és a háború utáni fenntartható újjáépítés elkezdésének támogatására.

A magyar fél sok alkalommal és sok – hazai és uniós – fórumon közölte, hogy továbbra sem támogatja a közös uniós hitelfelvételt, de nem a segítséget vitatja, hanem azt, hogy az EU együtt vegyen fel kölcsönt. Az összegből a Magyarországra eső részt kétoldalú szerződésben szabályozva adnák oda. Ennek érdekében már a tárgyalások előkészítése is megkezdődött Ukrajnával.

(A nyitóképen: Egy üzlet romjai közül szednek össze cigarettát a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Kurahovéban egy előző napi orosz tüzérségi támadás után, 2022. december 8-án.)

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×