eur:
413.98
usd:
396.34
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Concept about terrorism with terrorist sniper shooting with his weapon
Nyitókép: waewkid/Getty Images

Friss fejlemények a német államcsíny ügyében: titkos fegyverek, újabb razziák

Németországban az úgynevezett birodalmi polgárok (Reichsbürger) szélsőjobboldali csoport által tervezett államcsínyről mostanra kiderült: a puccskísérlet terve meglehetősen előrehaladott állapotban volt. A hatóságok fellépését több szakértő megkésettnek tartja.

A birodalmi polgárok (Reichsbürger) nevű revizionista mozgalomhoz köthető csoport azt tervezte, hogy felszámolja a demokratikus berendezkedést, és az 1871-ben alapított Német Császárság mintájára szervezi át az országot.

A hatóságok háromezer rendőr és terrorelhárító bevetésével tizenegy tartományban, egyszerre 130 helyszínen tartottak házkutatást szerdán kora reggel. Eddig 25 embert vettek őrizetbe, köztük egy berlini AfD-politikust, egy orosz állampolgárt és a csoport vezetőjeként számon tartott Heinrich Prinz Reuss türingiai ingatlanvállalkozót, a Reuss hercegi család tagját.

A szövetségi rendőrség és a tartományi rendőri szervek terrorelhárító alakulataitól azért mozgósítottak egységeket a házkutatások biztosításához, mert a gyanúsítottak jelentős része katona vagy katona volt a német hadseregben (Bundeswehr), illetve az egykori NDK néphadseregében (Nationale Volksarmee, NVA), és többen a különleges erők kötelékében szolgálnak vagy szolgáltak.

A gyanú szerint a csoport 2021 novembere óta készítette elő az államcsínyt, amelyet erőszakkal akart végrehajtani.

A többi között azt tervezték, hogy elfoglalják a berlini Reichstagot, a Bundestag székhelyét, és a szövetségi kormány leváltásával magukhoz ragadják a hatalmat. A testület rendszeresen ülésezett Heinrich Prinz Reuss türingiai kastélyában, hogy megtervezzék a hatalomátvételt, és kidolgozzák az általuk elképzelt német állam szerkezetét.

A szövetségi bűnügyi hivatal elnöke, Holger Münch a ZDF televíziónak nyilatkozva elismerte, hogy a puccs tervei már meglehetősen előrehaladott állapotban voltak. Utalt arra is, hogy a legrövidebb időn belül újabb őrizetbe vételekre, illetve razziákra kerül sor. A korábbi adatokat némileg módosítva több mint 150 razziáról beszélt.

Elmondta azt is, hogy mintegy ötven "objektum" átvizsgálásakor fegyverekre is bukkantak.

A hivatal elnöke cáfolta azt a feltételezést, hogy a rendőrségi csapással az utolsó pillanatig akartak várni.

Münch szerint elegendő bizonyítékot kívántak gyűjteni azzal kapcsolatban, hogy egy terrorista szervezetről van szó. Elmondta, azt még nem látják tisztán, hogy az államcsínyt mikorra szervezték. A csoporton belül egy úgynevezett tanács a határozatokat hozta, míg a szervezet katonai szárnya a fegyverek beszerzésével foglalkozott.

Az alkotmányvédelmi hivatal elnöke szerint a hatóságok már tavasz óta figyelték a csoportot, és egyértelmű képpel rendelkeztek terveiről.

A csoport az államot, a demokráciát fenyegette – hangsúlyozta Thomas Haldenwang, aki szerint a tervei egyre "konkrétabbá" váltak, és a végrehajtáshoz fegyvereket szerzett be. A bűnügyi hivatal elnökéhez hasonlóan hangsúlyozta, hogy a német biztonsági hatóságok teljes mértékben ellenőrzésük alatt tartják a kialakult helyzetet. Szavai szerint

több mint 21 ezer olyan ember van látókörükben, aki a feltételezéseik szerint a csoporttal áll kapcsolatban.

Mintegy tíz százalékuk egyértelműen készen áll erőszakos cselekmény végrehajtására, sokan közülük legális vagy illegális fegyverekkel is rendelkeznek – tette hozzá.

Értékelése szerint a rendőrségi csapásra akkor került sor, amikor a veszélyt már ténylegesen rendkívül komolynak tartották.

Az alkotmányvédelmi hivatal elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy egyfajta "különös keveredésre" figyeltek fel. Ennek lényege szavai szerint az, hogy a csoporthoz tartozók között vannak olyanok, akik a szélsőjobboldalhoz, illetve olyanok, akik összeesküvés-elméleteket valló QAnon-hívők közé tartoznak.

Azaz a "Reichsbürger-ideológia" egyre több, különböző csoportosulásokhoz tartozó embert érint meg.

"A cél azonban közös, mégpedig államunk, a szabadság és a demokrácia mellett elkötelezett rendünk megdöntése" – tette hozzá.

Ugyancsak a razziák sokak által megkésettnek tartott időpontját védte a német szövetségi főügyész. Peter Frank szerint a csoporton belül is voltak viták azzal kapcsolatban, hogy mikor kezdjék meg akciójukat. A főügyész szerint a hatóságok azt világosan látták, hogy az egyesülés meglehetősen elszánt volt, és mindenképp végre akarta hajtani tervét. "Helyes volt, hogy decemberben léptünk fel, és csapást mértünk a szervezetre" – fogalmazott Peter Frank.

A terrorizmussal foglalkozó szakértők szerint a szélsőjobboldali csoport veszélyességét növelte, hogy ideológiája a társadalom középrétegeihez is eljutott. Egy, a szélsőjobboldallal, a rasszizmussal, illetve az antiszemitizmussal foglalkozó szakértő annak a nézetnek adott hangot, hogy a szélsőjobboldali szervezkedés veszélyességét hosszú időn keresztül alábecsülték. Lorent Blumenthaler szerint az elmúlt években már nyilvánvaló jelei voltak annak, hogy a csoport tagjai, illetve támogatói készek az erőszakra, és az is, hogy a szervezkedésük is aktívan folyik. Ennek ellenére az illetékes hatóságok a csoport veszélyességét a civil tárdadalom intenzív figyelmeztetései ellenére nem vették kellően komolyan.

Blumenthal – több más szakértőhöz hasonlóan – úgy vélekedett: minderre fel kellett volna figyelni már akkor, amikor ismertté vált, hogy áprilisban merénylet készült az egészségügyi miniszter, Karl Lauterbach elrablására. A szakértő szerint a politikának már ekkor naprendre kellett volna tűznie a szervezettel szembeni fellépést.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×