eur:
394.78
usd:
364.69
bux:
71150.53
2024. július 8. hétfő Ellák
2021. június 14-i kép a lengyelországi Turów szénbányájáról. Az Európai Unió Bírósága szeptember 20-i közleménye szerint napi 500 ezer euró, az Európai Bizottságnak kifizetendő pénzbüntetésre kötelezte Lengyelországot, amiért az nem szüntette be a lignitkitermelési tevékenységét a cseh-lengyel határon fekvő Turów szénbányában. A prágai kormány tavaly panaszolta be Lengyelországot az Európai Bizottságnál, amely az uniós bíróság elé vitte ügyet, mondván, hogy Lengyelország megsértette az uniós előírásokat. Az EU bírósága május végén elrendelte, hogy Lengyelország ideiglenesen függesszen fel minden tevékenységet a bányában.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Lengyelország a szénről átáll a rőzsegyűjtésre, aztán az atomenergiára

Lengyelország biztonságos energiaellátása a széntől függ, az ára azonban az ukrajnai orosz háború miatt jelentősen megemelkedett, és a mennyiség is fogyóban van. Varsó az atomenergiától remél megváltást.

A téli hideg beköszöntött Lengyelországban is., ahol a megtermelt áram csaknem 80 százalékát a szén feldolgozásával nyerik: a legfrissebb adatok szerint 51 százalékot a kőszén, míg 28 százalékot a barnaszén feldolgozásával.

A statisztika szerint hárommillió lengyel háztartás is szénnel fűt. Ennek oka az is, hogy többségük nem is engedheti meg a korszerűsítést. Mindez rányomja bélyegét a levegő minőségére, amely a téli hónapokban az európai országok közül Lengyelországban az egyik legrosszabb.

A ZDF helyszíni riportjában idézett lengyel szakértők ugyanakkor attól tartanak, hogy a mostani tél a levegő minőségét még tovább ronthatja, mivel sok háztartás az elkövetkező, várhatóan még hidegebb hónapokban olyan dolgokkal is fűti majd a kályhát, amelyeket nem is lehetne elégetni.

Amit a közelmúltban a lengyel kormánypárt, a konzervatív Jog és Igazságosság párt elnöke, Jaroslaw Kaczynksi sem rejtett véka alá, hangoztatva, hogy a fűtéshez most mindent fel kell használni, az egyetlen kivételt az autógumi jelenti.

"Lengyelországnak melegre van szüksége"

– hangoztatta Kaczynski, aki nyilatkozatával a növekvő szénárakra is reagált.

Ugyancsak az adatok szerint míg egy tonna kőszén tavaly 960 zlotyba – mai árfolyamon 205 euróba – került, idén ősszel már csaknem négyszer akkora, 3600 zloty volt az ár. Mindez nemcsak ahhoz vezetett, hogy a energiaárak csillagászati magasságokba emelkedtek, hanem ahhoz is, hogy számos család számára a fűtés egyszerűen megfizethetetlenné vált.

Az energiaárak jelentős megnövekedése az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború következménye. Az ország az elmúlt évben tízmillió tonna szenet importált, ebből hatmilliót Oroszországból. A háború kitörése óta azonban az orosz szén immár az uniós szankciólistán szerepel, ami természetesen Lengyelországot súlyosan érinti.

Az energiaválság terheinek csökkentése érdekében a lengyel kormány már júniusban engedélyezte, hogy

az emberek energiaszükségleteik kielégítése érdekében az erdőkben rőzsét és tüzelni való aprófát gyűjtsenek.

Mindezt kiegészítette egy többmilliárdos szubvenciós program az állampolgárok segítésére. A támogatás keretében az emberek egyszeri, mintegy 3000 złotys támogatást kaptak a fűtési költségek fedezéséhez. A hatóságok ezen kívül 2023 januári hatállyal bevezettek egy árplafont is a szénre, amit tonnánként 2000 złotyban állapítottak meg.

Mindennek ellenére a lengyel kormány becslése szerint mintegy 600-700 ezer háztartás nem rendelkezik elegendő mennyiségű szénnel a télre. A szóban forgó háztartások mintegy 60 százaléka már jelezte, hogy a téli hónapokra a szénről a fával történő fűtésre áll át.

A jelenlegi ínséges szén-, illetve energiahelyzet ugyanakkor kiélezte a több éve tartó vitát a tényleges energiafordulatról, amelynek középpontjában az atomenergia áll.

A kormány november elején határozattervezetet fogadott el az első lengyelországi atomerőmű megépítéséről.

Az erőmű az amerikai Westinghouse konszern közreműködésével épülne meg az ország északi részén fekvő Pomeránia vajdaságban a tervek szerint 2033-ra. A háromreaktoros atomerőmű létesítésével kapcsolatos kiinduló költségek 20 milliárd eurót tesznek ki.

Ugyancsak a tervek szerint a későbbiekben további atomerőművek is épülnének.

A lakosság részéről aligha várható nagyobb ellenállás. A legfrissebb felmérések szerint ugyanis a megkérdezettek 85 százaléka az atomenergia, illetve az atomerőművek mellett foglalt állást.

Címlapról ajánljuk
Németország szerint Európa nyert Franciaországban, de a káosz korszaka jön

Németország szerint Európa nyert Franciaországban, de a káosz korszaka jön

Német kormánypárti és konzervatív ellenzéki visszafogott derűláttással értékelték a francia nemzetgyűlési választások eredményét. Általános megítélés szerint az eredmény jó hír Európának, ugyanakkor Franciaország nehéz időszak előtt áll. Eltérő ugyanakkor Emmanuel Macron szerepének megítélése.

Megvannak az új Patrióták Európáért-frakció céljai a következő öt évre

Megalakult a Patrióták Európáért európai parlamenti frakciója, mely 12 európai tagállam 84 képviselőjét foglalja magába; célja, hogy változást hozzon az uniós politikában - mondta Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának elnöke Brüsszelben, a pártcsoport EP-frakciójának alakuló ülését követően.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.09. kedd, 18:00
Kalas Vivien
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense
Vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Jelentősen alulteljesítő ma az egyébként vegyes európai hangulatban a magyar tőzsde, miután a kormányinfón ma bejelentették, hogy új különadókat vezet be a kormány. A bankszektorban nem változik a bankadó mértéke, de megemelik a tranzakciós illetéket és "devizaváltási illeték" néven egy teljesen új adót is kivetnek. "Az energiaszektorra és a multinacionális cégekre kivetett extraprofitadó – ide értve a kiskereskedelmi adót is – nem csökken" - derült ki a mai kormányinfón. A bejelentések hatására nem meglepő módon esik az OTP és a Mol árfolyama.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×