A téli hideg beköszöntött Lengyelországban is., ahol a megtermelt áram csaknem 80 százalékát a szén feldolgozásával nyerik: a legfrissebb adatok szerint 51 százalékot a kőszén, míg 28 százalékot a barnaszén feldolgozásával.

A statisztika szerint hárommillió lengyel háztartás is szénnel fűt. Ennek oka az is, hogy többségük nem is engedheti meg a korszerűsítést. Mindez rányomja bélyegét a levegő minőségére, amely a téli hónapokban az európai országok közül Lengyelországban az egyik legrosszabb.

A ZDF helyszíni riportjában idézett lengyel szakértők ugyanakkor attól tartanak, hogy a mostani tél a levegő minőségét még tovább ronthatja, mivel sok háztartás az elkövetkező, várhatóan még hidegebb hónapokban olyan dolgokkal is fűti majd a kályhát, amelyeket nem is lehetne elégetni.

Amit a közelmúltban a lengyel kormánypárt, a konzervatív Jog és Igazságosság párt elnöke, Jaroslaw Kaczynksi sem rejtett véka alá, hangoztatva, hogy a fűtéshez most mindent fel kell használni, az egyetlen kivételt az autógumi jelenti.

"Lengyelországnak melegre van szüksége"

– hangoztatta Kaczynski, aki nyilatkozatával a növekvő szénárakra is reagált.

Ugyancsak az adatok szerint míg egy tonna kőszén tavaly 960 zlotyba – mai árfolyamon 205 euróba – került, idén ősszel már csaknem négyszer akkora, 3600 zloty volt az ár. Mindez nemcsak ahhoz vezetett, hogy a energiaárak csillagászati magasságokba emelkedtek, hanem ahhoz is, hogy számos család számára a fűtés egyszerűen megfizethetetlenné vált.

Az energiaárak jelentős megnövekedése az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború következménye. Az ország az elmúlt évben tízmillió tonna szenet importált, ebből hatmilliót Oroszországból. A háború kitörése óta azonban az orosz szén immár az uniós szankciólistán szerepel, ami természetesen Lengyelországot súlyosan érinti.

Az energiaválság terheinek csökkentése érdekében a lengyel kormány már júniusban engedélyezte, hogy

az emberek energiaszükségleteik kielégítése érdekében az erdőkben rőzsét és tüzelni való aprófát gyűjtsenek.

Mindezt kiegészítette egy többmilliárdos szubvenciós program az állampolgárok segítésére. A támogatás keretében az emberek egyszeri, mintegy 3000 złotys támogatást kaptak a fűtési költségek fedezéséhez. A hatóságok ezen kívül 2023 januári hatállyal bevezettek egy árplafont is a szénre, amit tonnánként 2000 złotyban állapítottak meg.

Mindennek ellenére a lengyel kormány becslése szerint mintegy 600-700 ezer háztartás nem rendelkezik elegendő mennyiségű szénnel a télre. A szóban forgó háztartások mintegy 60 százaléka már jelezte, hogy a téli hónapokra a szénről a fával történő fűtésre áll át.

A jelenlegi ínséges szén-, illetve energiahelyzet ugyanakkor kiélezte a több éve tartó vitát a tényleges energiafordulatról, amelynek középpontjában az atomenergia áll.

A kormány november elején határozattervezetet fogadott el az első lengyelországi atomerőmű megépítéséről.

Az erőmű az amerikai Westinghouse konszern közreműködésével épülne meg az ország északi részén fekvő Pomeránia vajdaságban a tervek szerint 2033-ra. A háromreaktoros atomerőmű létesítésével kapcsolatos kiinduló költségek 20 milliárd eurót tesznek ki.

Ugyancsak a tervek szerint a későbbiekben további atomerőművek is épülnének.

A lakosság részéről aligha várható nagyobb ellenállás. A legfrissebb felmérések szerint ugyanis a megkérdezettek 85 százaléka az atomenergia, illetve az atomerőművek mellett foglalt állást.