Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke (k) felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. november 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Az Európai Parlament nagy többséggel a magyar kormány ellen szavazott

Elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely elégtelennek minősíti a magyar kormány vállalásait, amelyeket a kondicionalitási eljárásban tett az uniós pénzek megszerzéséért.

Az Európai Parlament (EP) ragaszkodik a Magyarországnak szánt pénzek befagyasztásához. A bizottságnak és a tanácsnak a magyar nyomásnak ellenállva el kellene fogadni a források felfüggesztését jelentő, a jogállamisági mechanizmus keretében javasolt intézkedéseket – írja közleményében az EP Magyarországi Kapcsolattartó Irodája.

A határozat megállapításai:

  • A Magyarország által javasolt „korrekciós intézkedések” elégtelenek.
  • Magyarország nyomásgyakorlás céljából visszaél az tanács egyhangúsági szabályával.
  • A bizottságnak meg kellene találnia a módját, hogy a végső kedvezményezetteket ne fosszák meg az uniós forrásoktól.

A képviselők a

  • 416 szavazattal,
  • 124 ellenszavazat és
  • 33 tartózkodás

mellett elfogadott állásfoglalásban kijelentik, hogy

„a bizottság és a magyar kormány által megtárgyalt 17 intézkedés nem elegendő az EU pénzügyi érdekeit jelenleg fenyegető rendszerszintű kockázat kezeléséhez",

még akkor sem, ha azokat teljes mértékben végrehajtják.

Felszólítják a tagállamokat, hogy az uniós költségvetés védelme érdekében fogadják el a bizottság által a feltételességi mechanizmus keretében javasolt intézkedéseket és csak akkor vonják azokat vissza, ha a magyar korrekciós intézkedéseknek a gyakorlatban is fenntartható hatása volt. „Amennyiben ezen intézkedéseket a jövőben visszavonják, az uniónak pénzügyi korrekciót kell végrehajtania" – jegyzik meg.

A magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv kapcsán sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a magyar kormány lépései miatt a helyreállítási pénzek még nem jutottak el a magyarokhoz. Az EP szerint ugyanakkor továbbra is fennáll az uniós pénzekkel való visszaélés kockázata, ezért a bizottságnak mindaddig nem kellene jóváhagynia a magyar tervet, amíg az ország teljes mértékben végre nem hajtja az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét.

A képviselők felszólítják a bizottságot és a tanácsot, hogy ne engedjenek a kulcsfontosságú uniós döntések – például az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós segítség vagy a globális minimális társaságiadó-kulcs bevezetése – megakasztásával nyomást gyakorló Magyarországnak. Az EU egyhangúsági szabályával való visszaélés „ne legyen semmilyen hatással" a helyreállítási tervvel és a jogállamisággal kapcsolatos döntésre, kérik a képviselők.

Az EP hangsúlyozza, hogy az uniós források végső kedvezményezettjeit nem szabad megfosztani a forrásoktól azért, mert a kormányuk nem hajlandó az együttműködésre, és

felszólítják a bizottságot, hogy a pénzeket a helyi önkormányzatokon és civil szervezeteken keresztül juttassa célba.

A képviselők végezetül nehezményezik, hogy a bizottság csak „hosszú késedelem után és túl korlátozott hatállyal" indította el feltételességi mechanizmust Magyarország ellen. Az EP sürgeti a bizottságot, hogy tegyen azonnali lépéseket a jogállamiság megsértésének egyéb vetületeit illetően, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan.

Miként azt az Infostart korábban megírta, csütörtökön Navracsics Tibor magyar újságírók előtt arról beszélt, hogy "nagyon intenzív tárgyalás sorozatunkról, illetve azokról a vállalásokról, amelyeket mi tettünk és időarányosan teljesítettünk". Ezután pedig azt fejtegette, hogy az év végéig megszülethetnek azok a megállapodások, amelyek lehetővé teszik, hogy az uniós forrásokhoz, egyrészt a helyreállítási alaphoz, másrészt a kohéziós pénzekhez Magyarország hozzáférjen a következő évben.

Az állásfoglalás háttere

Az Európai Bizottság 2022. szeptember 18-án korrupcióval és közbeszerzésekkel kapcsolatos problémák miatt a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrásokból 7,5 milliárd eurónyi összeg befagyasztására tett javaslatot. A lépés a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó mechanizmus áprilisi elindítását követte.

Magyarország tárgyalt a bizottsággal, majd 17, a problémák kiküszöbölését célzó intézkedést mutatott be, amelyek között egy korrupcióellenes akciócsoport felállítása és a közbeszerzések szabályozásának módosítása is szerepel.

A végső döntést a bizottság ajánlása alapján a tanács hozza meg december 19-ig.

A hétfői vita magyar felszólalói:

  • Deutsch Tamás (független)
  • Cseh Katalin (Renew)
  • Hidvéghi Balázs (független)
  • Hölvényi György (EPP)
  • Molnár Csaba (S&D)
  • Ujhelyi István (S&D)

Címlapról ajánljuk
Lantos Csaba: nem csak a napelemeseknek nyitott az új állami akkumulátoros pályázat

Lantos Csaba: nem csak a napelemeseknek nyitott az új állami akkumulátoros pályázat

Százmilliárd forintos pályázat indul januárban, amiből lakossági napelemes rendszerekhez lehet majd akkumulátort venni. A mintegy 3 millió 200 ezer forintba kerülő 10 kilowattos energiatárolóegységhez az állam két és fél milliót ad. Mindenki hozzájuthat a támogatáshoz, de vannak, akiknek nagyobb esélyük lesz – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Lantos Csaba energiaügyi miniszter.

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Európai békecsúcs közeleg, hatalmas áldozatot hozna Ukrajna – Háborús híreink vasárnap

Európai békecsúcs közeleg, hatalmas áldozatot hozna Ukrajna – Háborús híreink vasárnap

Hétfőn Steve Witkoff amerikai különmegbízott európai vezetőkkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik, hogy egy tűzszünet lehetőségéről egyeztessenek. Úgy tűnik, hogy az amerikai közvetítők Moszkva után ismét Kijev felé fordulnak, hogy közelítsék a felek álláspontjait. A berlini tárgyalások előtt eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy országa kész lemondani a NATO-tagságról nyugati biztonsági garanciákért cserébe, teljesítve ezzel az oroszok egyik legfőbb követelését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×