eur:
411.11
usd:
392.25
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke (k) felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. november 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Az Európai Parlament nagy többséggel a magyar kormány ellen szavazott

Elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely elégtelennek minősíti a magyar kormány vállalásait, amelyeket a kondicionalitási eljárásban tett az uniós pénzek megszerzéséért.

Az Európai Parlament (EP) ragaszkodik a Magyarországnak szánt pénzek befagyasztásához. A bizottságnak és a tanácsnak a magyar nyomásnak ellenállva el kellene fogadni a források felfüggesztését jelentő, a jogállamisági mechanizmus keretében javasolt intézkedéseket – írja közleményében az EP Magyarországi Kapcsolattartó Irodája.

A határozat megállapításai:

  • A Magyarország által javasolt „korrekciós intézkedések” elégtelenek.
  • Magyarország nyomásgyakorlás céljából visszaél az tanács egyhangúsági szabályával.
  • A bizottságnak meg kellene találnia a módját, hogy a végső kedvezményezetteket ne fosszák meg az uniós forrásoktól.

A képviselők a

  • 416 szavazattal,
  • 124 ellenszavazat és
  • 33 tartózkodás

mellett elfogadott állásfoglalásban kijelentik, hogy

„a bizottság és a magyar kormány által megtárgyalt 17 intézkedés nem elegendő az EU pénzügyi érdekeit jelenleg fenyegető rendszerszintű kockázat kezeléséhez",

még akkor sem, ha azokat teljes mértékben végrehajtják.

Felszólítják a tagállamokat, hogy az uniós költségvetés védelme érdekében fogadják el a bizottság által a feltételességi mechanizmus keretében javasolt intézkedéseket és csak akkor vonják azokat vissza, ha a magyar korrekciós intézkedéseknek a gyakorlatban is fenntartható hatása volt. „Amennyiben ezen intézkedéseket a jövőben visszavonják, az uniónak pénzügyi korrekciót kell végrehajtania" – jegyzik meg.

A magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv kapcsán sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a magyar kormány lépései miatt a helyreállítási pénzek még nem jutottak el a magyarokhoz. Az EP szerint ugyanakkor továbbra is fennáll az uniós pénzekkel való visszaélés kockázata, ezért a bizottságnak mindaddig nem kellene jóváhagynia a magyar tervet, amíg az ország teljes mértékben végre nem hajtja az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét.

A képviselők felszólítják a bizottságot és a tanácsot, hogy ne engedjenek a kulcsfontosságú uniós döntések – például az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós segítség vagy a globális minimális társaságiadó-kulcs bevezetése – megakasztásával nyomást gyakorló Magyarországnak. Az EU egyhangúsági szabályával való visszaélés „ne legyen semmilyen hatással" a helyreállítási tervvel és a jogállamisággal kapcsolatos döntésre, kérik a képviselők.

Az EP hangsúlyozza, hogy az uniós források végső kedvezményezettjeit nem szabad megfosztani a forrásoktól azért, mert a kormányuk nem hajlandó az együttműködésre, és

felszólítják a bizottságot, hogy a pénzeket a helyi önkormányzatokon és civil szervezeteken keresztül juttassa célba.

A képviselők végezetül nehezményezik, hogy a bizottság csak „hosszú késedelem után és túl korlátozott hatállyal" indította el feltételességi mechanizmust Magyarország ellen. Az EP sürgeti a bizottságot, hogy tegyen azonnali lépéseket a jogállamiság megsértésének egyéb vetületeit illetően, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan.

Miként azt az Infostart korábban megírta, csütörtökön Navracsics Tibor magyar újságírók előtt arról beszélt, hogy "nagyon intenzív tárgyalás sorozatunkról, illetve azokról a vállalásokról, amelyeket mi tettünk és időarányosan teljesítettünk". Ezután pedig azt fejtegette, hogy az év végéig megszülethetnek azok a megállapodások, amelyek lehetővé teszik, hogy az uniós forrásokhoz, egyrészt a helyreállítási alaphoz, másrészt a kohéziós pénzekhez Magyarország hozzáférjen a következő évben.

Az állásfoglalás háttere

Az Európai Bizottság 2022. szeptember 18-án korrupcióval és közbeszerzésekkel kapcsolatos problémák miatt a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrásokból 7,5 milliárd eurónyi összeg befagyasztására tett javaslatot. A lépés a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó mechanizmus áprilisi elindítását követte.

Magyarország tárgyalt a bizottsággal, majd 17, a problémák kiküszöbölését célzó intézkedést mutatott be, amelyek között egy korrupcióellenes akciócsoport felállítása és a közbeszerzések szabályozásának módosítása is szerepel.

A végső döntést a bizottság ajánlása alapján a tanács hozza meg december 19-ig.

A hétfői vita magyar felszólalói:

  • Deutsch Tamás (független)
  • Cseh Katalin (Renew)
  • Hidvéghi Balázs (független)
  • Hölvényi György (EPP)
  • Molnár Csaba (S&D)
  • Ujhelyi István (S&D)

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet a Gazprom szállít, a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli az energiacég pénzügyeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×