eur:
408.11
usd:
374.98
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Tálib fegyveres az Ajmán az-Zaváhíri elleni merénylet helyszínén Kabulban 2022. augusztus 2-án. Az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorszervezet vezetőjét július 31-én egy amerikai dróntámadás megölte. Brit sajtóértesülés szerint Zaváhírit az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) likvidálta.
Nyitókép: MTI/EPA

Megkövezés, nyilvános amputáció: ezek a büntetések jöhetnek Afganisztánban

Hibatulla Ahundzáda, a tálibok vezetője arra utasította az afgán bírókat, hogy a saríával egybevágó büntetéseket alkalmazzanak bizonyos bűnök elkövetőivel szemben.

A rablókkal, emberrablókkal és lázadókkal szemben alkalmazhatók az iránymutatása szerint ezek a szigorú törvények: amikor az 1990-es években utoljára uralmon voltak a tálibok, egészen a nyilvános kivégzésekig jutottak el az igazságszolgáltatás terén – írja a BBC.

Amikor tavaly az amerikai csapatok távozását követően ismét megszerezték az ország irányítását, azt ígérték, visszafogottabban vezetik az országot – de egyre jobban letörik az emberi szabadságjogokat, különösen ami a nők jogait illeti.

A tálibok fő vezetője szerint ha a saría hatálya alá eső bűncselekményeket követ el valaki, akkor annak megfelelő büntetést is kell kiszabni rá. Zabiullah Mudzsahid tálib szóvivő arról írt a Twitteren, hogy a parancsot bírók egy csoportjával való találkozót követően adta ki Hibatulla Ahundzáda.

"Alaposan vizsgálja meg a tolvajok, emberrablók és lázadók aktáit" – idézte Mudzsahid Ahundzáda szavait.

A pontos bűncselekményeket és büntetéseket a tálibok nem határozták meg, de egy afganisztáni vallási vezető a BBC-nek elmondta, hogy a saría törvények értelmében

a büntetések között amputáció, nyilvános korbácsolás és megkövezés is szerepelhet.

A rendelet a legújabb bizonyíték arra, hogy a tálibok keményen visszaszorítják a szabadságjogokat.

Múlt héten megtiltották a nőknek a parkok látogatását, azóta pedig az is kiderült, hogy a nyilvános fürdőkből és edzőtermekből is kitiltották őket. Ezekre a helyekre már eddig sem léphettek be egyszerre férfiak és nők, de a tálibok szerint így sem tartották be az iszlám törvényeket.

Bár az erőszakos események száma csökkent a külföldi csapatok kivonulása óta, de a tálibok azzal vádolják, hogy

az ellenzékiek, a nők és az újságírók jogait nem veszik figyelembe.

Hatalomra kerülésükkor megfogadták, hogy nem nyomják el brutálisan a nőket – úgy, ahogy 1996-2001 köt tették –, de a gyakorlat nem támasztja alá azt, hogy betartják ígéretüket.

A nőknek nem tehetnek meg hosszabb utakat férfi kísérők nélkül, a tizenéves lányok pedig az ország nagy részén még mindig nem térhettek vissza az iskolába, annak ellenére, hogy a tálibok ígéretet tettek arra, ezt lehetővé teszik számukra. Bár néhány nő még mindig dolgozik az olyan ágazatokban, mint az egészségügy és az oktatás, a legtöbbjüknek azt mondták, hogy ne menjenek dolgozni, miután a tálibok visszavették a hatalmat.

Májusban elrendelték, hogy a nőknek el kell takarniuk magukat, amikor az utcára lépnek. Számos nőt megvertek, mert követelték a jogaikat.

Válaszul a nemzetközi közösség több milliárd dollárnyi külföldön tartott afgán vagyont fagyasztott be,

arra várva, hogy a tálibok teljesítsék a biztonsággal, kormányzással és emberi jogokkal kapcsolatos, még teljesítetlen ígéreteiket.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×