eur:
414.76
usd:
398.98
bux:
79466.61
2024. december 23. hétfő Viktória
Benjámin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök, a Likud párt elnöke (k) támogatóinak gyűrűjében a tel-avivi HaTikva piacon 2022. október 28-án. Izraelben november 1-jén tartanak parlamenti választást, amely 3,5 éven belül az ötödik lesz.
Nyitókép: MTI/AP/Ariel Schalit

Szakértő: már nem az a kérdés, hogy Netanjahu kormányt alakít-e

Benjamin Netanjahu volt miniszterelnököt, a jobboldal Likud vezetőjét bízta meg vasárnap kormányalakítással Jichák Hercog izraeli elnök. A kampányban a biztonság volt a fő kérdés, ezenkívül a gazdaságot kell rendbe tenni, továbbá jogi reformot ígért Benjamin Netanjahu – mondta az InfoRádiónak Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Széchenyi Egyetem tanára.

Benjamin Netanjahunak jogilag 28 napja van arra arra, hogy létrehozza az új kormánykoalíciót. Csicsmann László elmondása szerint a múltban ezek nehézkesebben mentek, most azonban a pártja, a Likud és a szövetségesei biztos többségével a Kneszetben (120 mandátumból 64), várhatóan elégséges lesz az említett idő a kormányalakításra. Az egyetemi tanár szerint a kérdés sokkal inkább az, hogy az új kabinet kitölti-e majd a hivatali idejét az elkövetkezendő években.

A szakértő felidézte, hogy a kampányban többször elhangzott a biztonság, mint vezérgondolat, ami az izraeli lakosság számára nagyon fontos. Mint mondta, az új kormánynak alapvetően a gazdaságot kell helyrehoznia, illetve egy meghatározó jogi reform ígérete is megfogalmazódott Netanjahu részéről, ami többek között azt is érinti, hogy a Likud első embere ellen is épp korrupciós eljárás folyik – jegyzte meg a Közel-Kelet-szakértő.

Az úgynevezett Ábrahám-megállapodásokkal kapcsolatban – melyek történelmi fordulattal kecsegtettek a zsidó állam és az arab országok kapcsolatrendszerében – Csicsmann László kifejtette: a két évvel ezelőtti aláírások nyomán Tel-Avivnak igazából csak az Arab Emírségekkel – esetleg még Bahreinnel – mélyült el a viszonya, más arab államokéval nem igazán. Esélyesként szokták még említeni Szaúd-Arábiát és Ománt, a közel-keleti geoviszonyokat tekintve azonban úgy fest,

jelenleg nem reális egy újabb megállapodás aláírása,

mindez viszont nem zárja ki azt, hogy tovább folytatódjon az a fajta – részben titkos – együttműködés, ami például Tel-Aviv és Rijád között volt az elmúlt években – tette hozzá.

Az egyetemi tanár egyetértett azzal, hogy a fent említett Ábrahám-megállapodásnak volt egy olyan várakozása, hogy majd megoldják a palesztin kérdést, de ezek láthatóan nem vezettek célra ilyen szempontból. Felidézte, hogy az Egyesült Államok, különösen a Trump-adminisztráció alatt átfogó béketervet jelentette be, de valójában ez is összeomlott, jelentősen háttérbe szorítva a közel-keleti politikai kérdések sorában a palesztin kérdést, holott az Izrael számára egy közvetlen megoldandó probléma.

Visszakanyarodva a biztonság kérdésére, Izrael számára egyértelműen Irán jelenti a legnagyobb fenyegetést a térségben, ezért a zsidó állam – és maga Netanjahu – mindent megpróbál elkövetni, hogy az Egyesült Államok ne hozzon tető alá egy újabb nukleáris megállapodást Teheránnal, bár az elmúlt hetek iráni tüntetései, valamint a szorosabb orosz–iráni viszony következtében Csicsmann László szerint ezzel egyelőre nem is kell számolniuk. Mindezzel együtt – a térség erőviszonyai szempontjából – Iránnak továbbra is meghatározó jelentősége lesz – jegyezte meg.

Ami a jelenlegi izraeli gazdaságot illeti, a Közel-Kelet-szakértő úgy fogalmazott: miután fegyelmezett költségvetést folytatnak, makrogazdasági szempontból nem állnak rosszul, ráadásul sok lehetőséget tartogat számukra például az újdonan kitermelt gázkészletek értékesítése, ami jelentős többletbevételt generálhat a következő években. Ugyanakkor

az egész világot sújtó infláció Izraelt is utolérte, és különösen a lakhatási költségeket jelentős mértékben megemelte.

Tel-Avivban már többször sor került tüntetésekre, illetve vannak fiatal családok, amik egész egyszerűen elhagyják a várost a magas ingatlanárak és egyéb megélhetési költségek miatt – ismertette a szakértő, aki szerint ez a fajta szociális egyenlőtlenség nyilván a Netanjahu-kormány asztalára fog kerülni a következő hetekben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

A magdeburgi tragédiáról, annak társadalmi hatásáról, egy AfD-szimpatizáns szaúdi orvos megítéléséről, valamint a német belpolitikai helyzetről is beszélt Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Bemutatott egy olyan megközelítést, ami megelőzhetővé tenné az ilyen tragédiákat, és valamiféle társadalmi békesség felé is elvezethetne.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
A zöld ipar kérdése még fontosabbá vált

A zöld ipar kérdése még fontosabbá vált

Az Európai Unió öt évvel ezelőtt, amikor elindította az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal), a klímaváltozás elleni küzdelem globális élharcosaként pozícionálta magát. A fenntartható gazdaság kiépítése azonban mostanra még fontosabbá vált, mivel a globális felmelegedés következményei és költségei egyre súlyosabbak. Ráadásul az Ukrajna elleni orosz inváziót követő földgázválság is rámutatott arra, hogy fel kell gyorsítani a dekarbonizációt az EU energiaellátásának biztosítása, az energiaköltségek csökkentése és a társadalmi kohézió előmozdítása érdekében. Az egykor klímavédelmi programként indult politika ma már az EU egzisztenciális kihívásainak kezelésében segíthet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×