eur:
411.18
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Benjámin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök, a Likud párt elnöke (k) támogatóinak gyűrűjében a tel-avivi HaTikva piacon 2022. október 28-án. Izraelben november 1-jén tartanak parlamenti választást, amely 3,5 éven belül az ötödik lesz.
Nyitókép: MTI/AP/Ariel Schalit

Szakértő: már nem az a kérdés, hogy Netanjahu kormányt alakít-e

Benjamin Netanjahu volt miniszterelnököt, a jobboldal Likud vezetőjét bízta meg vasárnap kormányalakítással Jichák Hercog izraeli elnök. A kampányban a biztonság volt a fő kérdés, ezenkívül a gazdaságot kell rendbe tenni, továbbá jogi reformot ígért Benjamin Netanjahu – mondta az InfoRádiónak Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Széchenyi Egyetem tanára.

Benjamin Netanjahunak jogilag 28 napja van arra arra, hogy létrehozza az új kormánykoalíciót. Csicsmann László elmondása szerint a múltban ezek nehézkesebben mentek, most azonban a pártja, a Likud és a szövetségesei biztos többségével a Kneszetben (120 mandátumból 64), várhatóan elégséges lesz az említett idő a kormányalakításra. Az egyetemi tanár szerint a kérdés sokkal inkább az, hogy az új kabinet kitölti-e majd a hivatali idejét az elkövetkezendő években.

A szakértő felidézte, hogy a kampányban többször elhangzott a biztonság, mint vezérgondolat, ami az izraeli lakosság számára nagyon fontos. Mint mondta, az új kormánynak alapvetően a gazdaságot kell helyrehoznia, illetve egy meghatározó jogi reform ígérete is megfogalmazódott Netanjahu részéről, ami többek között azt is érinti, hogy a Likud első embere ellen is épp korrupciós eljárás folyik – jegyzte meg a Közel-Kelet-szakértő.

Az úgynevezett Ábrahám-megállapodásokkal kapcsolatban – melyek történelmi fordulattal kecsegtettek a zsidó állam és az arab országok kapcsolatrendszerében – Csicsmann László kifejtette: a két évvel ezelőtti aláírások nyomán Tel-Avivnak igazából csak az Arab Emírségekkel – esetleg még Bahreinnel – mélyült el a viszonya, más arab államokéval nem igazán. Esélyesként szokták még említeni Szaúd-Arábiát és Ománt, a közel-keleti geoviszonyokat tekintve azonban úgy fest,

jelenleg nem reális egy újabb megállapodás aláírása,

mindez viszont nem zárja ki azt, hogy tovább folytatódjon az a fajta – részben titkos – együttműködés, ami például Tel-Aviv és Rijád között volt az elmúlt években – tette hozzá.

Az egyetemi tanár egyetértett azzal, hogy a fent említett Ábrahám-megállapodásnak volt egy olyan várakozása, hogy majd megoldják a palesztin kérdést, de ezek láthatóan nem vezettek célra ilyen szempontból. Felidézte, hogy az Egyesült Államok, különösen a Trump-adminisztráció alatt átfogó béketervet jelentette be, de valójában ez is összeomlott, jelentősen háttérbe szorítva a közel-keleti politikai kérdések sorában a palesztin kérdést, holott az Izrael számára egy közvetlen megoldandó probléma.

Visszakanyarodva a biztonság kérdésére, Izrael számára egyértelműen Irán jelenti a legnagyobb fenyegetést a térségben, ezért a zsidó állam – és maga Netanjahu – mindent megpróbál elkövetni, hogy az Egyesült Államok ne hozzon tető alá egy újabb nukleáris megállapodást Teheránnal, bár az elmúlt hetek iráni tüntetései, valamint a szorosabb orosz–iráni viszony következtében Csicsmann László szerint ezzel egyelőre nem is kell számolniuk. Mindezzel együtt – a térség erőviszonyai szempontjából – Iránnak továbbra is meghatározó jelentősége lesz – jegyezte meg.

Ami a jelenlegi izraeli gazdaságot illeti, a Közel-Kelet-szakértő úgy fogalmazott: miután fegyelmezett költségvetést folytatnak, makrogazdasági szempontból nem állnak rosszul, ráadásul sok lehetőséget tartogat számukra például az újdonan kitermelt gázkészletek értékesítése, ami jelentős többletbevételt generálhat a következő években. Ugyanakkor

az egész világot sújtó infláció Izraelt is utolérte, és különösen a lakhatási költségeket jelentős mértékben megemelte.

Tel-Avivban már többször sor került tüntetésekre, illetve vannak fiatal családok, amik egész egyszerűen elhagyják a várost a magas ingatlanárak és egyéb megélhetési költségek miatt – ismertette a szakértő, aki szerint ez a fajta szociális egyenlőtlenség nyilván a Netanjahu-kormány asztalára fog kerülni a következő hetekben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×