Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Fehéroroszország, 2017. szeptember 18.A Vajar katonai hírügynökség által közreadott kép egy álcázott, Sz-300PSZ légvédelmi rakétarendszerről a Zapad (Nyugat) 2017 elnevezésű orosz-fehérorosz hadgyakorlaton egy meg nem nevezett fehéroroszországi helyszínen 2017. szeptember 16-án. A szeptember 14. és  20. megrendezett, védelmi és terrorelhárító hadgyakorlaton 12 700 katona és 680 harcjármű, 70 repülőgép és 10 hajó vesz részt, Fehéroroszországban és Oroszország három régiójában. (MTI/EPA/Vajar katonai hírügynökség)
Nyitókép: (MTI/EPA/Vajar katonai hírügynökség)

Itt a bizonyíték, vészesen fogynak az oroszok fegyverei

Mind több jel mutat arra is, hogy a hiányzó készletek pótlása mind nagyobb nehézségeket okoz.

"A hadjárat előtt az amatőrök a stratégián vitatkoznak, miközben a profik a hadtápot szervezik." Ezt a régi angol katona bölcsességet bizonyára nem ismerte Vlagyimir Putyin, amikor úgy döntött, hogy háborút indít Ukrajna ellen. Bár az is lehet, az orosz elnök és tábornokai egyszerűen csak elszámították magukat, és nem gondolták, hogy a harcok ennyire elhúzódhatnak.

Mindenesetre egyre több jel utal arra, hogy Oroszország fegyverkészletei vészesen fogynak. A BBC egyik legutóbbi elemzése szerint az oroszok már légvédelmi rakétákkal kénytelenek földi célpontokat támadni, mert nincs elég erre alkalmas precíziós fegyverük. A közösségi médiában is mind több olyan fénykép és videó jelenik meg, amelyen orosz eredetű légvédelmi rakéták maradványai láthatók ukrán épületek romjai között.

A képen látható Sz-300-as rakétát eredetileg légi célok ellen tervezték, mégis egy harkivi házat lőttek szét vele. Igaz, a roncsokról nehéz megállapítani, hogy vajon a rakétát az oroszok lőtték-e ki, vagy pedig az ukrán légvédelem. Mondta is a BBC-nek Jevgenyij Popov orosz parlamenti képviselő, hogy a lakóházakat és játszótereket pusztító Sz-300-asokat biztosan az ukrán légvédelem indította orosz repülők ellen és a rombolást a földre visszahulló roncsok okozták.

Kétségtelen, hogy történt ilyen is már az ukrajnai háborúban. De Ian Williams, a washingtoni Center for Strategic and International Studies kutatóközpont szakértője szerint egyrészt az utóbbi időben túl sok ilyen eset történik. Másrészt a légvédelmi rakétákat nem a városok központjában szokták elhelyezni, hanem a lakott területeken kívül, ügyelve arra, hogy ha légi célokat találnak el velük, akkor a roncsok lehetőleg ne essenek emberekre vagy lakóházak közé.

A BBC már említett kutatása is azt látszik igazolni, hogy az oroszok eredetileg légvédelmi célra gyártott rakétákat lőnek földi célpontokra. Sőt, a Kremencsukban lévő bevásárlóközpontra egy kifejezetten hajók elleni rakétával mértek csapást, húsz ember halálát okozva ezzel.

Az eredetileg más célra tervezett fegyverek "átprogramozása" egyértelmű jele annak, hogy Oroszországnak egyre kevesebb fegyvere van. A háború első tizenegy napjában még mintegy hatszáz rakétát és robotrepülőgépet indítottak ukrán célpontok ellen. Aztán ez a mennyiség alaposan megcsappant. Bár a Krím-félszigetre vezető híd elleni merénylet után újabb rakétazápor zúdult az ukránokra, de ebben már jócskán voltak "átprogramozott" fegyverek is.

"Biztosra veszem, fogytán vannak a készleteik és végiggondolták, hogy vajon tudnak-e olyan mennyiségben újabb precíziós fegyvereket gyártani, mint ahogy fogy. Aztán rájöttek, hogy nem, és a legegyszerűbb, ha más feladatra gyártott rakétákat, robotrepülőgépeket vetnek be szárazföldi célpontok ellen" – vélekedett Louise Jones, a Londonban működő McKenzie Intelligence Services munkatársa.

Ezt a megállapítást támasztja alá a brit titkosszolgálat vezetőjének, Sir Jeremy Flemmingnek a kijelentése is.

"Az orosz harctéri parancsnokoktól szerzett információk alapján megállapítottuk, hogy kimerülőben vannak a lőszer- és fegyvertartalékaik"

– mondta. Nem csoda, hogy Oroszország újabban Észak-Koreától vásárol lőszert, Irántól pedig drónokat.

A BBC ukrajnai tudósítója, Jonathan Beale az ostromlott Bahmutban beszélt az ukrán erők egyik parancsnokával. Szerhij Cserevatyi ezredes stílusosan egy olyan roncstelepen nyilatkozott a brit újságírónak, ahol kilőtt orosz harckocsikat, páncélos járműveket halmoztak fel. Az ezredes elmondta, hogy újabban T-62-es harckocsikat vetnek be az oroszok, mert a modernebb páncélosaik jórészt elfogytak. Ezt a tankot a múlt század hatvanas éveiben állították hadrendbe a szovjet fegyveres erőknél, és bár akkor nagyon korszerűnek számított, mostanra végletesen elavult.

Moszkvában nemrég jelentették be, hogy több száz ilyen T-62-est korszerűsítenek. Nyilván azért mert nagy tömegben áll rendelkezésre és gyorsabb levakarni róluk a rozsdát, mint új, korszerű tankokat gyártani.

Úgy tűnik, az oroszok már mindennel harcolnak, amijük csak van.

(Címképünkön egy Sz-300PSZ légvédelmi rakétarendszer indítójárműve 2017-es "Zapad" elnevezésű, orosz-fehérorosz közös hadgyakorlaton)

Címlapról ajánljuk
Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.

Kitzinger Szonja: a balatoni strandéttermekben és street food büfékben is megjelentek az ínyenc falatok

14. alkalommal jelent meg a Magyar Konyha magazin nyári lapszámának mellékleteként a Balaton gasztrokalauz. A kiadvány idén megújult formában, a korábbiaknál szigorúbb válogatással mutatja be a tó környékének legjobb gasztronómiai helyeit, a szerkesztőség által legjobbnak ítélt TOP 100-at.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Szuperparlamentarizmus vagy jövőbeli aknamező? – Válságot is okozhat az Alaptörvény mostani formája

Szuperparlamentarizmus vagy jövőbeli aknamező? – Válságot is okozhat az Alaptörvény mostani formája

A Tisza-kormány megkezdte a NER intézményrendszerének lebontását, ám a módosítások kettős képet mutatnak. Míg egyes területeken valódi intézményi korrekciót hajtanak végre, máshol azonban a változtatás inkább személyi jellegű. Ez talán annak is köszönhető, hogy Magyar Péter erre csak átmeneti közjogi beavatkozásként tekint, és későbbre széles társadalmi részvétellel zajló alkotmányozást ígér. A bebetonozás ugyanakkor nem pusztán abból áll, hogy a Fidesz saját embereit ültette kulcspozíciókba, hanem a hosszú mandátumok, a kétharmados védelem, az egyoldalú jelölési csatornák és a sarkalatos törvények túlterjeszkedése együttesen olyan rendszert hozott létre, amely korlátozta a demokratikus váltógazdálkodást. A Tisza módosításai rövidítik a mandátumokat és paritásos elemeket vezetnek be a közmédiában és a médiahatóságnál, de a végső döntés szinte minden kulcspozíció betöltésénél az Országgyűlés kétharmadánál marad. Ha az ígért alkotmányozói folyamatban nem térnek ki ennek a rendszernek a kezelésére, a kompromisszumok kikényszerítésére, akkor olyan súlyos zavarok keletkezhetnek a függetlennek szánt intézmények működtetésében, mint amely a rendszerváltás utáni első két évtizedet jellemezte.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×