eur:
392.6
usd:
362.16
bux:
72132.83
2024. július 7. vasárnap Apollónia
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek az előző év diplomáciai tevékenységét értékelő évenkénti sajtóértekezletén Moszkvában 2022. január 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Orosz külügy: ha az EU ukrán katonákat képez, részese a háborúnak

Marija Zaharova szóvivő szerint Európa energiaspórolásra felszólított polgárainak tudniuk kell, mire megy a pénzük.

Az Európai Unió (EU) döntése, hogy kiképző missziót hoz létre a kijevi rezsim számára, növeli az unió belesodródását a konfliktusba, és annak részesévé teszi - jelentette ki csütörtökön Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Az EU külügyminiszterei október 17-én jóváhagyták egy kiképző misszió létrehozását Ukrajna számára. Ez egy hónap múlva megalakul, és a tervek szerint két év alatt a parancsnoki állomány több mint 15 ezer különböző szintű tagját fogja kiképezni. A célra mintegy 107 millió eurót különítettek el. Emellett az unió halálos fegyvereket is szállít a kijevi rezsimnek, ami természetesen a konfliktus részesévé teszi az EU-t - mondta a szóvivő.

Zaharova emlékeztetett arra is, hogy október 12-én Brüsszelben, az úgynevezett Ukrajna védelmével foglalkozó kontaktcsoport hatodik ülésén döntés született arról, hogy modern légvédelmi rendszereket és - amerikai katonai jelentések szerint - csaknem 1500 Stinger típusú hordozható légvédelmi rakétát szállítanak Kijevnek.

A diplomata szerint "az orosz különleges katonai művelet" kezdete (február 24.) óta a NATO-országok legalább

  • 300 harckocsit,
  • 130 gyalogsági harcjárművet,
  • 400 páncélozott csapatszállítót,
  • 450 egységnyi más páncélozott járművet,
  • 700 tüzérségi rendszert, köztük rakéta-sorozatvető rendszereket és aknavetőket,
  • 5 ezer mobil légvédelmi ágyút, valamint
  • 80 ezer légvédelmi rendszert és aknavetőt küldtek Ukrajnának. Ezenfelül
  • 160 ezer kézifegyverrel,
  • 800 ezer tüzérségi lövedékkel, valamint
  • 90 millió lőszerrel is ellátták az ukrán hadsereget.

Zaharova szavait azzal zárta: "Mindezek után az uniós kormányok arra kérték polgáraikat, hogy kevesebbet fürödjenek és többet melegedjenek önerőből, mert már nincs mód arra, hogy biztosítsák a kényelmet számukra. Mi tudjuk, hová megy ez a pénz, és most már az uniós országok polgárai is tudják".

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. július 7. 20:59
×
×
×
×