eur:
411.23
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Pixelated european union currency on dark background
Nyitókép: dem10

Uniós szakértő: kétségtelen a brüsszeli nyomásgyakorlás, de van hozzá alibi

A sajtóban megjelentekkel ellentétben nem minden uniós kifizetést függesztettek fel, de fontos forrásokhoz így sem jut hozzá Lengyelország – mondta az InfoRádiónak Gyévai Zoltán. Az uniós szakértő beszélt arról is, miben hasonlít Magyarország és Lengyelország jelenlegi helyzete.

Nem minden forrást tart vissza Lengyelországtól az Európai Unió, így például a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikai kifizetéseket sem, továbbra is hozzájutnak ezekhez a pénzekhez a számlák benyújtása ellenében – mondta Gyévai Zoltán. Ugyanakkor a helyreállítási és a 2021–2027 közötti kohéziós alapból viszont egyelőre nem részesülhetnek, ezek több mint százmilliárd eurót biztosítanának Lengyelországnak a következő években.

Az EU-szakértő szerint abban semmi meglepő nincs, hogy a helyreállítási alap kifizetései váratnak magukra, hiszen azok az elfogadott helyreállítási tervhez, illetve az abban vállalt „mérföldkövek” eléréséhez kötöttek, és ezek az Európai Bizottság álláspontja szerint nem teljesültek – elsősorban a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.

A felfüggesztés azonban a 2021 és 2027 közötti kohéziós források kifizetésére is vonatkozik. Gyévai Zoltán emlékeztetett, erre az időszakra vonatkozó kohéziós programok – Lengyelország esetében hét –még kidolgozás alatt vannak. Négy tualjdonképpen már elkészült, vagyis elviekben már benyújthatták volna a számlát, de nem tették, mondván, hogy Brüsszel úgy sem fizetne. Az Európai Bizottság valóban azt mondja, ameddig az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kérdések nem rendeződnek Lengyelországban, nem fog fizetni.

Az uniós szakértő szerint

kétségtelen a nyomásgyakorlás azzal, hogy az Európai Bizottság a két alapot összeköti, de azért Brüsszelnek van „alibije”,

ugyanis létezik egy jogszabály, mely alapján eljárhat és azt mondhatja, hogy nem fogja kifizetni a számlákat. "Annak vélelmezése, hogy az Európai Bizottság nyomást gyakorol a lengyel kormányra, helyes, de az is igaz, hogy nem tesz olyat, ami az uniós jogba ütközne" – emelte ki.

A 2021–27 közötti kohéziós politikai alapok szabályrendszerébe bekerült négy úgynevezett horizontális feltétel, amely ha nem teljesül, az Európai Bizottság visszatarthatja a kifizetéseket. Az egyik az Európai Unió Alapjogi Chartájának teljesítése, illetve végrehajtása, és a bizottság, de az Európai Unió Bírósága szerint is Lengyelország nem teljesíti azokat a megállapodásokat, illetve azt az uniós jogot, ami az igazságszolgáltatás függetlenségéhez kapcsolódik – fejtette ki. Gyévai Zoltán szerint ezzel a lengyel kormányra nagyobb nyomás hárul, hogy a helyreállítási terv végrehajtása során teljesítse azokat a mérföldköveket, amelyekben korábban megállapodott az Európai Bizottsággal.

Az uniós szakértő arra is kitért: Lengyelország és Magyarország helyzet annyiban hasonlatos, hogy egyikük sem fér hozzá a helyreállítási és a kohéziós alap forrásaihoz jelenleg. Hazánk esetében ez viszont a jogállamisági eljárás miatt állt be. Ha azonban a kondicionalitási eljárás leállításához szükséges feltételeket teljesítjük, akár a helyreállítási tervet és kohéziós programokat is egyszerre elfogadhatják az év végén. Lengyelország esetében van elfogadott terv, csak kifizetés nincs. Vagyis Budapest és Varsó jelen pillanatban nem férhet hozzá a papíron egyébként rendelkezésükre álló forrásokhoz – zárta gondolatait Gyévai Zoltán.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×