eur:
414.02
usd:
396.53
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
A Krími híd tüzét helikopterről oltják Kercs térségében 2022. október 8-án, miután az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint felrobbant egy teherautó az Ukrajnától elcsatolt Krímet és Oroszországot a Fekete- és az Azovi-tenger között összekötő átkelő közúti oldalán. Az útpálya érintett szakasza beomlott, a vasúti híd szerkezete is megsérült.
Nyitókép: MTI/AP

Felrobbant Krími híd - A katonai delfinek és az FSZB tagjai is védhették a létesítményt

Úgy látszik, hiába: beszakadt az útpálya és a vasúti sín is megrongálódott szombat hajnalban.

Azzal kapcsolatban, hogy magyar idő szerint hajnali 5 órakor egy teherautó felrobbant a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő Krími (más néven Kercsi) hídon, egy washingtoni agytröszt szakértője, Elizabeth Tsurkov felhívta a figyelmet: három hónapja orosz oldalak arról írtak, hogy a Krími hidat lehetetlen megtámadni.

Mint a The Guardian alapján a Portfolio írja, még az orosz kormányzathoz közel álló Komszomolszkaja Pravda is azt írta májusban, hogy Oroszország 20 féle módon védi a Krími hidat, köztük hadihajók, harci repülők, légvédelmi rendszerek, katonák, búvárok és az FSZB mellett még

erre a célra kiképzett katonai delfinekkel is.

A beomlott híd az Ukrajnában harcoló orosz csapatok utánpótlásának fontos útvonala. Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint egy teherautó robbant fel az átkelőn, egy helyi illetékes Ukrajnát vádolta meg.

A hídon a járműforgalmat leállították, csakúgy mint a Moszkvából és Szentpétervárról Szimferopolba tartó legközelebbi vonatokat. Megkezdődött a kompforgalom újraindítsának előkészítése a Kercsi-szorosba.

A presztízsberuházásként kezelt, Vlagyimir Putyin orosz elnök által 2018-ban (4 évvel a félsziget elfoglalása után átadott), a Krímet az orosz gazdaságba integráló 19 kilométeres híd a leghosszabb ilyen átkelő Európában.

Kercs, 2022. október 8.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat által közreadott képen a Krími híd beomlott útpályája Kercs térségében 2022. október 8-án, miután az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint felrobbant egy teherautó az Ukrajnától elcsatolt Krímet és Oroszországot a Fekete- és az Azovi-tenger között összekötő átkelő közúti oldalán. Az útpálya beomlása mellett a vasúti híd szerkezete is megsérült.
MTI/EPA/Ukrán Biztonsági Szolgálat
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat által közreadott képen a Krími híd beomlott útpályája Kercs térségében 2022. október 8-án, miután az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint felrobbant egy teherautó az Ukrajnától elcsatolt Krímet és Oroszországot a Fekete- és az Azovi-tenger között összekötő átkelő közúti oldalán. Az útpálya beomlása mellett a vasúti híd szerkezete is megsérült. MTI/EPA/Ukrán Biztonsági Szolgálat

Az ukrajnai helyzetről és az uniós szankciókról legutóbb Deák András a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Mészáros Zoltán délvidéki tanár, történész, valamint Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

(A nyitóképen: A Krími híd tüzét helikopterről oltják Kercs térségében 2022. október 8-án.)

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Érintésmentes fizetésben élen jár Magyarország, de a kereskedőknek még van hova fejlődni

Érintésmentes fizetésben élen jár Magyarország, de a kereskedőknek még van hova fejlődni

Magyarországon a kártyás fizetések 99 százaléka érintésmentesen zajlik, ami nemzetközi összevetésben is kimagasló eredménynek számít, és már minden negyedik kártyának van digitális mása az óránkon vagy telefonunkon - mondja Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere. Ugyanakkor a magyar kereskedők felénél lehet csak kártyával fizetni, ebben még lehetne fejlődni. A szakértő szerint a bolti vásárlásoknál a mobil fel fogja váltani a plasztikot, az online fizetéseket a "Click to pay" egykattintásos fizetés teszi kényelmesebbé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×