Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Krími híd tüzét helikopterről oltják Kercs térségében 2022. október 8-án, miután az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint felrobbant egy teherautó az Ukrajnától elcsatolt Krímet és Oroszországot a Fekete- és az Azovi-tenger között összekötő átkelő közúti oldalán. Az útpálya érintett szakasza beomlott, a vasúti híd szerkezete is megsérült.
Nyitókép: MTI/AP

Felrobbant Krími híd - A katonai delfinek és az FSZB tagjai is védhették a létesítményt

Úgy látszik, hiába: beszakadt az útpálya és a vasúti sín is megrongálódott szombat hajnalban.

Azzal kapcsolatban, hogy magyar idő szerint hajnali 5 órakor egy teherautó felrobbant a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő Krími (más néven Kercsi) hídon, egy washingtoni agytröszt szakértője, Elizabeth Tsurkov felhívta a figyelmet: három hónapja orosz oldalak arról írtak, hogy a Krími hidat lehetetlen megtámadni.

Mint a The Guardian alapján a Portfolio írja, még az orosz kormányzathoz közel álló Komszomolszkaja Pravda is azt írta májusban, hogy Oroszország 20 féle módon védi a Krími hidat, köztük hadihajók, harci repülők, légvédelmi rendszerek, katonák, búvárok és az FSZB mellett még

erre a célra kiképzett katonai delfinekkel is.

A beomlott híd az Ukrajnában harcoló orosz csapatok utánpótlásának fontos útvonala. Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint egy teherautó robbant fel az átkelőn, egy helyi illetékes Ukrajnát vádolta meg.

A hídon a járműforgalmat leállították, csakúgy mint a Moszkvából és Szentpétervárról Szimferopolba tartó legközelebbi vonatokat. Megkezdődött a kompforgalom újraindítsának előkészítése a Kercsi-szorosba.

A presztízsberuházásként kezelt, Vlagyimir Putyin orosz elnök által 2018-ban (4 évvel a félsziget elfoglalása után átadott), a Krímet az orosz gazdaságba integráló 19 kilométeres híd a leghosszabb ilyen átkelő Európában.

Kercs, 2022. október 8.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat által közreadott képen a Krími híd beomlott útpályája Kercs térségében 2022. október 8-án, miután az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint felrobbant egy teherautó az Ukrajnától elcsatolt Krímet és Oroszországot a Fekete- és az Azovi-tenger között összekötő átkelő közúti oldalán. Az útpálya beomlása mellett a vasúti híd szerkezete is megsérült.
MTI/EPA/Ukrán Biztonsági Szolgálat
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat által közreadott képen a Krími híd beomlott útpályája Kercs térségében 2022. október 8-án, miután az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint felrobbant egy teherautó az Ukrajnától elcsatolt Krímet és Oroszországot a Fekete- és az Azovi-tenger között összekötő átkelő közúti oldalán. Az útpálya beomlása mellett a vasúti híd szerkezete is megsérült. MTI/EPA/Ukrán Biztonsági Szolgálat

Az ukrajnai helyzetről és az uniós szankciókról legutóbb Deák András a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Mészáros Zoltán délvidéki tanár, történész, valamint Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

(A nyitóképen: A Krími híd tüzét helikopterről oltják Kercs térségében 2022. október 8-án.)

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×