eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Orosz katonák a Donyeck megye déli részén fekvő Volnovahában 2022. március 26-án. Az orosz csapatok által blokád alá vont kisváros lakóépületeinek 85 százaléka megsemmisült a harcokban. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: Szergej Ilnyickij

Németország befogadná a mozgósítás elől menekülő oroszokat

Kivételes helyzet: politikai egység mutatkozik abban, hogy menedéket adnának a mozgósítás és a hadkötelezettség elől az országba érkező orosz állampolgároknak.

Olaf Scholz kancellárral az élen elítélték a német politikusok az orosz elnök által elrendelt részleges mozgósítást. Egybehangzó értékelések szerint ezzel a háború újabb szakasza kezdődik, még több áldozattal és még több menekülővel. Az Európai Unió készül arra, hogy közös politikát dolgozzon ki a háború elől menekülők, köztük az orosz dezertőrök befogadására. Németország már közölte, hogy készen áll erre.

Nem sokkal az után, hogy Vlagyimir Putyin bejelentette a tartalékosok mozgósítását, kormánypárti és ellenzéki német politikusok egyaránt sürgették a háborúban való részvételt megtagadó, illetve az emiatt menekülő oroszok könnyített befogadását.

Menedéket kell biztosítani azoknak az oroszoknak a számára, akik nem kívánnak részt venni Putyin Ukrajna elleni, a nemzetközi jogot sértő, gyilkos háborújában – hangsúlyozta Irene Mihalic, a kormánykoalíciós Zöldek Pártjának parlamenti frakcióvezetője.

Dirk Wiese szociáldemokrata frakcióvezető-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszországban rendkívül szigorú büntetés vár azokra, akik megtagadják a katonai szolgálatot. A kormánypárti politikus szerint ez már önmagában elegendő a háború elől menekülők befogadására.

Az ellenzék vezető erejének számító konzervatív CDU/CSU politikusa, Johann Wadephul szerint humanitárius vízumot kell biztosítani. Ez a vízum azokat a katonákat is megilletné, akik nyíltan szembehelyezkednek Vlagyimir Putyin rezsimjével – tette hozzá.

Teljes támogatásáról biztosította politikustársainak követelését Nancy Faeser szociáldemokrata belügyminiszter.

A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy Németországban korábban is nemzetközi védelemben részesültek azok a dezertőrök, akiket hazájukban súlyos megtorlás fenyeget.

"Aki bátran szembehelyezkedik Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimjével, és ezért a legnagyobb veszély fenyegeti,

politikai üldözés miatt menedékjoghoz folyamodhat Németországban"

– fogalmazott a miniszter.

Sajátos módon szembehelyezkedett ugyanakkor a belügyminiszter álláspontjával Andrij Melnyk, Ukrajna berlini nagykövete. A diplomatai korábbi, a német politikusokat bíráló kijelentéseivel több alkalommal is nagy vihart kavart. Ezúttal annak a nézetnek adott hangot, hogy a menedékjog megadását egyfajta biztonsági vizsgálatnak kell megelőznie. Ebből kiindulva a német törekvéseket "hamis megközelítésként" jellemezte.

"Azoknak a fiatal oroszoknak, akik nem akarnak azonosulni a háborúval, Putyint és rasszista rezsimjét kellene megdönteniük, nem pedig lelépni, és nyugaton az édes életet élvezni" – hangoztatta a nagykövet.

Melnyk utolsó napjait tölti Berlinben. A közelmúltban ugyanis hazarendelték, értesülések szerint külügyminiszter-helyettes lesz.

Az orosz mozgósításról is beszélt Demkó Attila az InfoRádió Aréna című műsorában:

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×