eur:
411.14
usd:
392.43
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart az EU-tagországok külügyminisztereinek az ukrán válságról folytatott tanácskozása után Brüsszelben 2022. február 22-én. Von der Leyen bejelentette, hogy az EU tagországai megállapodtak az Oroszország elleni új szankciókról, amelynek értelmében megtiltják a kereskedelmet a két szakadár régió, Donyeck, Luhanszk, valamint az EU között, és korlátozzák Oroszország hozzáférését az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz és szolgáltatásaihoz.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters Pool/Johanna Geron

Varsó Ursula von der Leyenről: „zsaroló”

Tiltakozó akciót hirdetett meg az Európai Bizottság római képviseleténél Matteo Salvini, a Liga nevű olasz párt elnöke a választási kampány zárónapján, péntek késő délután az EB-elnök kijelentései miatt, aki az Európai Unió beavatkozását vetítette előre az olasz választási eredményt követően.

Zsarolónak nevezte az Európai Bizottság elnökét Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter azon kijelentése miatt, amelyet Ursula von der Leyen az amerikai Princeton Egyetemen tett az olasz választások kapcsán.

"Von der Leyen igazi neve: zsaroló" - írta Ziobro a Twitter közösségi honlapján. Az egyik kisebb lengyel kormánykoalíciós pártot is vezető miniszter szerint az Európai Bizottság elnöke "nem a jogállamiságot tartja szem előtt, hanem azt, hogy azok legyenek kormányon, akiket Berlin akar".

Ursula von der Leyen a Princeton Egyetemen rendezett vita során kijelentette: ha Olaszország a parlamenti választások után "nehéz helyzetbe" kerül, Brüsszelnek "megvannak az eszközei, mint Lengyelország és Magyarország esetében".

"Szégyenletesnek" és "nagyon veszélyesnek" nevezte a bizottsági elnök kijelentését Tomasz Poreba, a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság soraiból megválasztott európai parlamenti képviselő is. Szerinte von der Leyen szavai "nagyon világosan felfedik az Európai Unió jelenlegi irányvonalát", vagyis azt, hogy

a demokratikus választások eredményét "csak akkor erősítik meg, ha ezt a brüsszeli politikai elit, valamint a liberális baloldal jóváhagyják".

A PiS másik EP-képviselője, Kozma Zlotowski kifogást intézett az Európai Bizottsághoz "az olasz parlamenti választásoknak a bizottsági elnök általi befolyásolása" kapcsán. Levelében Zlotowski azt írta: von der Leyen kijelentése "úgy hangzik, mint egy, az olasz választóknak és a leendő kormánynak címzett fenyegetés". A képviselő hangsúlyozta: a választási eredményekről "nem a brüsszeli hivatalnokok", hanem a választók döntenek szabad szavazáson.

Olaszországban vasárnap tartanak parlamenti választásokat, amelyek fő esélyese a felmérések szerint az Olasz Testvérek (FdI), a Hajrá, Olaszország és a Liga pártok alkotta jobbközép koalíció.

Matteo Salvini a közösségi oldalain jelentette be, hogy a Liga ülőtüntetést vezet az Európai Bizottságnak a Róma belvárosában található képviseleténél. A bejelentés azonnal megbénította a főváros központjában a pénteki forgalmat.

Salvini szavait közel egymillióan hallgatták egyenesben az interneten, mivel a politikus pénteken kampányzáró maratoni bejelentkezést tartott az összes közösségi felületen.

Matteo Salvini kijelentette:

"számomra nem normális, sőt szégyenletes és nem demokratikus,

hogy három nappal egy nép szabad választása előtt az európaiak közös elnöke kijelenti, hogy ha az olaszok egy bizonyos módon szavaznak és az nehéz helyzetet teremt, akkor Európának meglesznek az eszközei a közbelépésre, ahogyan Lengyelországgal és Magyarországgal tette" - jelentette ki a Liga elnöke.

Ursula van der Leyen szerdán előadást tartott az amerikai Princeton Egyetemen, ahol az egyik hallgató az olaszországi választásokról kérdezte. Válaszában az Európai Bizottság elnöke azt mondta, figyelemmel kísérik a választások eredményét, és ha a dolgok "nehéz" irányba mennek, "már beszéltem Magyarországról és Lengyelországról, vannak eszközeink". Ursula von der Leyen a felmérésekben előnyre álló jobboldal esetleges győzelmére utalt.

Hozzátette, hogy az Európai Bizottság minden demokratikusan megválasztott kormánnyal együttműködik.

A kijelentések híre péntekre érkezett meg Olaszországba, a választási kampány utolsó óráira. Az olasz politikai élet tiltakozására Ursula von der Leyen szóvivője pontosította, hogy a bizottság elnökének szavai nem az olaszországi választásokra vonatkoztak.

Matteo Salvini "gusztustalan, szánalmas fenyegetésről, intézményes visszaélésről" beszélt.

A Liga vezetője szerint az Európai Bizottság elnöke "teret tévesztett, megfeledkezve arról, hogy minden európait képvisel, nem csak a baloldaliakat". Matteo Salvini támadásról beszélt Olaszország és a demokrácia ellen, és kijelentette: Ursula von der Leyennek bocsánatot kell kérnie vagy le kell mondania. A Liga vezetője megjegyezte, sem Sergio Mattarella államfő, sem Mario Draghi leköszönő kormányfő nem reagált von der Leyen kijelentéseire.

Az Olasz Testvérek (FdI) kampányát Nápoly közelében záró Giorgia Meloni az Európai Bizottság elnökének véleményét az olasz baloldal felelősségének nevezte, mert az szerinte "külföldön rossz hírét terjeszti az országnak, és leköpi hazáját".

Meloni úgy vélte, hiába tisztázta szavait Ursula von der Leyen, "óvatosan kell fogalmazni az európai biztosok és a bizottság hitelének megőrzése érdekében".

A Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszország (FI) alelnöke, Antonio Tajani, az Európai Parlament volt elnöke arra kérte az európai intézményeket, tartsák távol magukat az olaszországi választási kampánytól.

Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) elnöke, Giuseppe Conte döbbenetesnek nevezte Ursula von der Leyen nézeteit. Azt mondta, hogy az Európai Uniónak tiszteletben kell tartania az olaszok választását.

Matteo Renzi, az Élő Olaszország (IV) elnöke szerint Ursula von der Leyen nem adhat leckét az olaszoknak demokráciából.

A baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára, Enrico Letta szintén úgy vélte, az Európai Unió képviselőinek szabad teret kell hagyni az olaszoknak. Letta elismerte, hogy von der Leyen kijelentései zűrzavart okoztak a kampány utolsó napján, de - tette hozzá - Ursula von der Leyen "nem veszélyes kommunista, hiszen a Silvio Berlusconival közös európai pártcsalád tagja".

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×