A parlamenti választások végleges eredménye még várat magára. Az előzetes eredmények a svéd konzervatív pártok győzelmét jelzik a Magdalena Andersson kormányfő vezette baloldali pártszövetség felett. Svédország nyolc parlamenti pártja egy négypárti baloldali és egy szintén négypárti konzervatív tömbre oszlik.

A szavazatok 95 százalékának összeszámlálása alapján a miniszterelnök vezette Svéd Szociáldemokrata Párt végzett az első helyen, a voksok 30,5 százalékát szerezte meg. Mégis úgy tűnik, hogy a baloldali pártokból álló blokk nem tud többséget szerezni a 349 fős parlamentben, a Riksdagban..

Az 55 éves, közgazdász Andersson alig egy éve lett miniszterelnök, ő az első nő a poszton Svédországban. Ő nyújtotta be Stockholm történelmi jelentőségű NATO-csatlakozási kérelmét, reagálásként arra, hogy Oroszország februárban háborút indított Ukrajna ellen.

A Der Spiegel által idézett elemzők szerint ugyanakkor a választások első számú győztese a Svéd Demokraták (SD). A bevándorlásellenes párt 1988-ban alakult, és első ízben 2020-ben jutott be a törvényhozásba. Mindennek ellenére hosszú időn keresztül magányos, politikailag elszigetelt "harcosnak" számított. A 2018-as parlamenti választások után azonban a polgári pártok korábbi egységfrontja fellazult, és a Mérsékelt Párttal az élen tárgyalásokat kezdtek a populistákkal.

Az SD eddigi legjobb eredményét érte el, a szavazatok majdnem 21 százalékát tudta megszerezni. A párt a lőfegyver használatával járó bűncselekmények és az erőszak visszaszorítására tett ígéreteivel "futott be", mivel ezek sokak biztonságérzetét megingatták Svédországban.

Korábban a jobbközép Mérsékelt Párt volt az ország második legnagyobb pártja, amely most a szavazatok 19 százalékát kapta meg. A Mérsékelt Pártot vezető Ulf Kristersson máris bejelentette: készen áll arra, hogy megpróbáljon stabil kormányt alakítani.

A svéd választási rendszer alapján az egyes pártok szereplésének csekély a jelentősége. Sokkal nagyobb súllyal esik latba, hogy a két nagy választási tömb hány mandátumot tud a maga számára biztosítani. A Mérsékelt Párt vezette

jobboldali blokk az előzetes eredmények szerint csekély, háromfős mandátumtöbbséggel, a 349 fős parlamentben 176 mandátummal rendelkezhet.

Első ízben fordult elő, hogy a jobboldali populista párt Svédország második legerősebb pártja lett. Ezt emelte ki Jimmie Akesson, az SD vezetője, és kijelentette, hogy mindenképp részt akarnak venni az új kormányban.

Az SD sikere jelentős változásokhoz vezethet az országban, amelyben nem csak a parlament tolódhat jobbra. Az előzetes eredmények a kormányváltást valószínűsítik, és eszerint a jobboldali blokk alakíthat kormányt.

Noha a Svéd Demokraták pártja ebben a tömbben a legerősebb, "előélete" miatt szinte kizárt, hogy kormányalakítási megbízást kaphat.

A választási kampányra nagymértékben rányomta bélyegét a bevándorlás kérdése. A bevándorlók száma az elmúlt tíz évben jelentősen növekedett az országban. A Svéd Demokraták pártja nem utolsó sorban bevándorlásellenes politikájának köszönheti támogatottságának jelentős növelését.

Az elmúlt években mindenekelőtt a bevándorlásellenes törvények szigorítását, illetve az ezzel kapcsolatos keményebb büntetéseket tűzte zászlajára. Jelszavai különösen a szegényebb rétegek körében voltak népszerűek. Mindent elkövetett ugyanakkor azért, hogy a politikai közép számára is szalonképessé váljon.

Feladta az ország uniós tagságának ellenzését, és a klímavédelmet is zászlajára tűzte.

Az elemzők szerint befolyása a svéd politikára mindenképp erősödni fog, akár tagja lesz a következő kormánynak, akár nem.

A bevándorlás mellett – illetve azzal összefüggésben is – a bűnözés jelentette a kampány másik fő témáját. A felmérések szerint a szociáldemokraták vezette kormány nem kezelte megfelelően ezeket a problémákat. Az ukrajnai háború, illetve az energiaválság ugyancsak a hivatalban lévő kormány ellen hatott. Az éleződő problémákért a jobboldal nem a háborút, hanem a szociáldemokrata miniszterelnököt és kormányát tette felelőssé.

Négy évvel ezelőtt a kormányalakítás több hónapig tartott. Ennek megismétlődése most végzetes lehet. Az új kormány ugyanis hatalmas kihívások előtt áll. A növekvő infláció, a rohamosan emelkedő energiaárak, a folyamatban lévő NATO-csatlakozás, valamint a jövő évben esedékes svéd európai uniós elnökség határozott vezetést igényel.