Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Olaf Scholz német kancellár a német hadsereg fejlesztéséről és új energiapolitikáról beszél a szövetségi parlamentben (Bundestag) Berlinben 2022. február 27-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

A német kancellár telefonba mondta Valgyimir Putyinnak, hogy hagyják el Ukrajnát

Olaf Scholz nem kertelt. Diplomáciai megoldást követelt a másfél órásra nyúlt telefonbeszélgetés során.

Mielőbb le kell zárni Oroszország Ukrajna elleni háborúját és a tűzszüneten, az orosz csapatok teljes kivonásán, valamint Ukrajna területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartásán alapuló diplomáciai megoldást kell találni - közölte Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz államfővel kedden telefonon a német szövetségi kormány szóvivőjének tájékoztatása szerint.

A német kancellár legutóbb május végén beszélt az orosz elnökkel. Steffen Hebestreit kormányszóvivő a több mint három hónapra megszakadt párbeszéd folytatásáról tájékoztató közleményében ismertette, hogy a másfél órás megbeszélésen Olaf Scholz nemcsak tűzszünetre, az orosz csapatok kivonására és Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának tiszteletére szólította fel Vlagyimir Putyint, hanem azt is közölte vele, hogy "nem marad válasz nélkül", ha Oroszország további ukrán területeket próbál bekebelezni, és Németország "semmilyen körülmények között" nem ismerne el ilyen lépéseket.

A kancellár továbbá sürgette, hogy a nemzetközi humanitárius jog előírásainak megfelelően bánjanak az elfogott ukrán katonákkal, és gondoskodjanak arról, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt elláthassa őket.

Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy gondoskodni kell az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőműről biztonságáról, tartózkodni kell az erőmű helyzetét tovább súlyosbító lépésektől és végre kell hajtani a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség helyszíni tapasztalatait összefoglaló jelentésben javasolt intézkedéseket - tette hozzá Steffen Hebestreit.

Mint írta, a megbeszélés témái között volt az Ukrajna elleni orosz háború miatt "különösen feszült" globális élelmezési helyzet is. Ezzel kapcsolatban Olaf Scholz felszólította az orosz elnököt, hogy ne ássa alá, hanem továbbra is teljes mértékben tartsa be az ukrajnai gabonaszállítások újraindításáról azt ENSZ közreműködésével kötött megállapodást.

A háborús helyzetről beszélt Resperger István az InfoRádió Aréna című műsorában:

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×