eur:
411.36
usd:
395.19
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Holttestet visznek tűzoltók egy orosz rakétatámadásban megrongálódott lakóépület mellett a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban 2022. szeptember 7-én.
Nyitókép: Holttestet visznek tűzoltók egy orosz rakétatámadásban megrongálódott lakóépület mellett a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban 2022. szeptember 7-én.

Ukrán offenzíva orosz szemmel: nagy ellenséges veszteség

Az ukrán hadsereg vesztesége a harkivi északi és mikolajivi-Krivij Rih-i déli frontszakaszon szeptember 6-10. között meghaladta a négyezer halottat és nyolcezer sebesültet – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy a hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint Harkiv megyében az orosz hadsereg precíziós fegyverekkel támadott ukrán katonai célpontokat. Emellett a donyecki régióban, Krasznoarmijszk vasútállomásánál Iszkander rakéták mértek csapást kirakodás közben az ukrán 28. gépesített lövészdandárra. A RIA Novosztyi hírügynökség ukrán forrásokra hivatkozva azt írta, hogy vasárnap egész Ukrajna területén légiriadót rendeltek el.

Konasenkov szerint az orosz harcászati légierő, valamint tüzérségi és rakétacsapatok az elmúlt egy nap alatt nyolc ukrán vezetésipontra, 43 tüzérségi egységre, 103 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint két lőszerraktárra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy célfelderítő és -követő radarállomást Mikolajiv megyében. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Mi-8-as helikoptert, négy drónt, két Tocska-U ballisztikus és két amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát, valamint HIMARS és Vilha sorozatvetők 12, valamint kilenc lövedékét.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 293 repülőgépet, 153 helikoptert, 1933 drónt, 374 légvédelmi rakétarendszert, 4883 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 831 rakétasorozatvetőt, 3378 tüzérségi löveget és aknavetőt eszközt, valamint 5469 különleges katonai járművet veszítettek. Az adatokat más források nem erősítették meg.

Konasenkov azzal vádolta meg Kijevet, hogy az orosz fegyveres erők által "felszabadított" területen kialakult helyzet destabilizálása és a polgári lakosság szenvedésének fokozása érdekében folytatja az energetikai infrastruktúra szándékos támadását. Szeptember elseje óta a zaporizzsjai atomerőmű és Enerhodar város területét az ukrán erők 26 alkalommal vették tüzérségi tűz alá, létszer is megszakítva a város áramellátását.

A szakadár Donyecki Népköztársaság területén az ukrán tüzérség 22 áramellátó létesítményre mért ismételt csapásokat - mondta. Emlékeztetett rá, hogy szeptember 1-jén

a Donyecki Szénenergetikai Vállalat három bányáját lőtték, ahol több tucat bányász rekedt a föld alatt az áramkimaradás miatt.

Szombaton Donyeck Petrovszkij kerületben 19 transzformátor-állomás áramellátása szakadt meg ukrán belövések miatt, aminek következtében több mint 1600 polgári létesítmény maradt áram nélkül.

A helyi Moszkva-barát hatóságok vasárnap közölték, hogy éjjel leállították a zaporizzsjai atomerőmű utolsó, hatodik reaktorblokkját, arra hivatkozva, hogy a létesítmény vezetékeit ukrán tüzérségi csapások megrongálták. A létesítmény újraindításának feltételeként a támadások megszüntetését és a frontvonal eltávolodását nevezték meg.

Az erőművet dízelgenerátorokról látják el árammal. A helyi polgármesteri hivatal szerint Enerhodar áramellátását is alternatív forrásokból biztosítják.

Vasárnap Ukrajna több orosz és szakadár ellenőrzés alá került településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című magazinműsorában azt mondta, hogy Oroszország nem zárkózik el az Ukrajnával folytatandó tárgyalásoktól, "azoknak viszont, aki elzárkóznak, meg kell érteniük, hogy minél jobban elhúzzák ezt a folyamatot, annál nehezebb lesz megállapodni".

Lavrov azt állította, hogy

a Nyugat azért igyekszik távol tartani az orosz küldöttségeket a nemzetközi tanácskozásoktól, mert "fél az egyenes párbeszédtől".

Elmondta, hogy az orosz küldöttség még mindig nem kapta meg az amerikai vízumokat ahhoz, hogy rész vehessen az ENSZ-közgyűlés kedden kezdődő 77. ülésszakán.

A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint szombaton Az ihlet percei című előadással megkezdte 145. évadját a Mariupoli Drámaszínház. Mivel a színház épülete a háborúban erősen megrongálódott, az előadást egy másik helyszínen tartották meg. Az első előadást az Azovi-tenger partján fekvő kikötőváros náci megszállás alól való felszabadulásának szentelték.

A háborús helyzetről beszélt Resperger István az InfoRádió Aréna című műsorában:

Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 26. 21:18
×
×
×
×