Kevés intézkedésével aratott akkora sikert a német kormány, mint a kilenceurós nyári közlekedési bérlet bevezetésével. Az egész országra kiterjedő intézkedés június 1-jén lépett életbe, ami biztosította az utazni vágyók számára, hogy augusztus 31-ig havi kilenceurós bérlettel használhassák a helyi közlekedési eszközöket, az autóbusztól a metróig, továbbá a vonatot is másodosztályon.
A cél a bérlet bevezetésével az volt, hogy részben ellensúlyozzák az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt emelkedő energiaárakat. Az engedmény felettébb nagyvonalúnak számított, amit jelez, hogy Berlinben például 86 euróba kerül a havi bérlet a helyi közlekedési vállalatnál. Ugyanakkor nem titkolt törekvés volt az is, hogy lehetőség szerint valamelyest visszaszorítsák a nyári hónapokban virágzó gépkocsiforgalmat és ezáltal a benzinfogyasztást is.
Noha hivatalos statisztika még nem készült,
a bérletet mind júniusban, mind júliusban több tízmillióan vették igénybe,
csökkent a gépkocsiközlekedés is, az utazók elsősorban a vasutat részesítették előnyben.
Szeptember 1-jétől azonban gyökeresen változik a helyzet. Aki a buszt, a metrót vagy épp a vonatot használja, annak sok esetben nem csupán a korábbi tarifát kell fizetnie, hanem a helyi közlekedési vállalatok által megállapított emelt árakat.
Az ARD közszolgálati televízió által ismertetett legfrissebb felmérés szerint több tartományban a vállalatok már döntöttek is a jelentősen emelt árakról, másutt hamarosan megszületik a döntés. Ezek szerint több nagyvárosban a kilenceurós korszak előtti árhoz képest 3-5 százalékos növekedés várható.
A három hónapos rendkívüli kedvezményt a szövetségi kormány finanszírozta. Szeptembertől azonban az árak megállapítása ismét a tartományok, illetve a helyi közlekedési vállalatok hatáskörébe tartozik.
A tartományok további központi támogatást sürgetnek, Christian Lindner pénzügyminiszter azonban ezt elutasítja.
"A költségvetés tervezetében ehhez most nem áll rendelkezésre semmilyen eszköz" – hangoztatta a napokban miniszter. Szerinte minden egyes eurót, amit a kedvezményes közlekedésre biztosítanának, máshonnan kellene elvonni.
"Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a grátiszmentalitásnak helye van a közlekedésben" – fogalmazott
Lindner, aki szerint a kilenceurós bérlet nem is kedvezett a vidéken élőknek.
A közlekedési vállalatok azzal érvelnek, hogy a megnövekedett energiaárak, mindenekelőtt az áram, illetve a benzin árának növekedése nagy terhet jelent számukra, ennek egy részét kénytelenek az utasokra terhelni.
Esetleges kedvezmények biztosítása kormányzati támogatás nélkül nem lehetséges.
A pénzügyminiszteri elutasítás ellenére szeptemberben újabb egyeztetésre kerül sor a központi kormány és az illetékes tartományi hatóságok között. Volker Wissing közlekedési miniszter november elejére ígéri a három hónapos kedvezményes közlekedés tapasztalatainak kiértékelését. A miniszter szerint ezt követően konzultálhatnak egy esetleges kedvezményes ajánlatról.
A folytatást illetően több javaslat is elhangzott. A Német Közlekedési Vállalatok Szövetsége például 69 eurós havi bérletet indítványozott. Felmerült annak lehetősége is, hogy egymáshoz közel fekvő tartományok fognának össze, és egyfajta regionális bérletet biztosítanának. De szóba jött még egy 365 eurós éves bérlet bevezetésének lehetősége is.
A németek többsége – a felmérés szerint 55 százaléka – leginkább a kilenceurós havi bérletnek örülne, de többségi támogatást élvezne a 365 eurós éves bérlet is.