Infostart.hu
eur:
388.59
usd:
331.73
bux:
109522.68
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Tálib fegyveres az Ajmán az-Zaváhíri elleni merénylet helyszínén Kabulban 2022. augusztus 2-án. Az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorszervezet vezetőjét július 31-én egy amerikai dróntámadás megölte. Brit sajtóértesülés szerint Zaváhírit az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) likvidálta.
Nyitókép: MTI/EPA

Néztek egy nagyot a tálibok az al-Kaida-vezért megölő dróntámadáson

Az Afganisztánt vezető tálibok legalábbis csütörtökön bejelentették, hogy nyomozást folytatnak azzal az amerikai állítással kapcsolatban, mely szerint Ajmán az-Zaváhírit, az al-Káida terrorszervezet vezetőjét amerikai dróntámadásban ölték meg a hétvégén Kabulban.

A tálib vezetés a közleményben kitartott álláspontja mellett: "nem volt tudomása (a terrorista vezér) afganisztáni tartózkodásáról".

Ez a nyilatkozat volt az első eset, hogy a tálib vezetés megszólalt a vasárnapi dróntámadással kapcsolatban, amelyben a terrorszervezet vezetője életét vesztette egy olyan ház erkélyén, amely hatóságilag védett volt, és amely amerikai tisztségviselők szerint egy magas rangú tálib vezetőhöz köthető.

Ajmán az-Zaváhíri amerikai likvidálása nyomán tovább romlott a már eleve feszült viszony a tálibok és a Nyugat között, különösen annak fényében, hogy Kabulnak sürgősen nagy mennyiségű készpénzre van szüksége az afganisztáni "gazdasági katasztrófa" kezeléséhez, amely az amerikai csapatok egy évvel ezelőtti kivonását követte.

A tálibok az amerikai féllel kötött 2020-as dohai megállapodásban vállalták, hogy nem fogadnak be és nem rejtegetnek al-kaidás terroristákat vagy olyan embereket, akik fenyegetik az Egyesült Államokat.

A csütörtöki nyilatkozatban a tálibok az ezzel kapcsolatos aggodalmakat igyekeztek szétoszlatni. Állításuk szerint "utasították a nyomozó és hírszerző hivatalokat, hogy folytassanak alapos és átfogó nyomozást a fent említett események különböző aspektusaival kapcsolatban".

A nyilatkozat biztosítéknak szánt kijelentéseket is tartalmazott a Nyugat számára, többek között azt, hogy "Afganisztán területéről semmiféle veszély nem leselkedik más országokra, így az Egyesült Államokra sem".

Leszögezték: a tálibok a dohai megállapodás végrehajtását akarják.

A múlt évszázadban még zömmel öreg épületekből álló Sirpur kerület lakóit felverte álmukból a vasárnap kora hajnali légicsapás. A kerületet házait 2003-ban teljesen ledózerolták, hogy luxuslakásokat építsenek a helyükön a Nyugat által támogatott afganisztáni kormányzat és a nemzetközi segélyszervezetek tisztségviselői számára.

A 2021. augusztusi amerikai katonai kivonulást követően a tálib vezetés magas rangú tagjai költöztek be a kerület elhagyott lakásainak egy részébe.

Amerikai tisztségviselők szerint az al-Káida vezetője Szirádzsuddín Hakkáni tálib belügyminiszter egyik fő tanácsadójának lakásában tartózkodott. Hakkáni a tálibok egyik helyettes vezetője, aki a mozgalom egyik erős frakciójának, az úgynevezett Hakkáni-csoportnak az irányítója.

A Hakkáni-hálózat egy afganisztáni iszlám lázadó csoport, amely az azonos nevű család köré épült. A hálózat az 1980-as években a megszálló szovjet csapatok ellen harcolt, majd az elmúlt 20 évben az amerikaiak által vezetett NATO-csapatok és az afgán kormányzat ellen küzdött.

Az Egyesült Államok kormánya továbbra is fenntartja a 10 millió dolláros (3,9 milliárd forint) vérdíjat Szirádzsuddín Hakkáni elfogásáért, akit az amerikai csapatok és afgán polgári lakosság ellen elkövetett támadások miatt keresnek.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×