eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Tálib fegyveres az Ajmán az-Zaváhíri elleni merénylet helyszínén Kabulban 2022. augusztus 2-án. Az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorszervezet vezetőjét július 31-én egy amerikai dróntámadás megölte. Brit sajtóértesülés szerint Zaváhírit az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) likvidálta.
Nyitókép: MTI/EPA

Néztek egy nagyot a tálibok az al-Kaida-vezért megölő dróntámadáson

Az Afganisztánt vezető tálibok legalábbis csütörtökön bejelentették, hogy nyomozást folytatnak azzal az amerikai állítással kapcsolatban, mely szerint Ajmán az-Zaváhírit, az al-Káida terrorszervezet vezetőjét amerikai dróntámadásban ölték meg a hétvégén Kabulban.

A tálib vezetés a közleményben kitartott álláspontja mellett: "nem volt tudomása (a terrorista vezér) afganisztáni tartózkodásáról".

Ez a nyilatkozat volt az első eset, hogy a tálib vezetés megszólalt a vasárnapi dróntámadással kapcsolatban, amelyben a terrorszervezet vezetője életét vesztette egy olyan ház erkélyén, amely hatóságilag védett volt, és amely amerikai tisztségviselők szerint egy magas rangú tálib vezetőhöz köthető.

Ajmán az-Zaváhíri amerikai likvidálása nyomán tovább romlott a már eleve feszült viszony a tálibok és a Nyugat között, különösen annak fényében, hogy Kabulnak sürgősen nagy mennyiségű készpénzre van szüksége az afganisztáni "gazdasági katasztrófa" kezeléséhez, amely az amerikai csapatok egy évvel ezelőtti kivonását követte.

A tálibok az amerikai féllel kötött 2020-as dohai megállapodásban vállalták, hogy nem fogadnak be és nem rejtegetnek al-kaidás terroristákat vagy olyan embereket, akik fenyegetik az Egyesült Államokat.

A csütörtöki nyilatkozatban a tálibok az ezzel kapcsolatos aggodalmakat igyekeztek szétoszlatni. Állításuk szerint "utasították a nyomozó és hírszerző hivatalokat, hogy folytassanak alapos és átfogó nyomozást a fent említett események különböző aspektusaival kapcsolatban".

A nyilatkozat biztosítéknak szánt kijelentéseket is tartalmazott a Nyugat számára, többek között azt, hogy "Afganisztán területéről semmiféle veszély nem leselkedik más országokra, így az Egyesült Államokra sem".

Leszögezték: a tálibok a dohai megállapodás végrehajtását akarják.

A múlt évszázadban még zömmel öreg épületekből álló Sirpur kerület lakóit felverte álmukból a vasárnap kora hajnali légicsapás. A kerületet házait 2003-ban teljesen ledózerolták, hogy luxuslakásokat építsenek a helyükön a Nyugat által támogatott afganisztáni kormányzat és a nemzetközi segélyszervezetek tisztségviselői számára.

A 2021. augusztusi amerikai katonai kivonulást követően a tálib vezetés magas rangú tagjai költöztek be a kerület elhagyott lakásainak egy részébe.

Amerikai tisztségviselők szerint az al-Káida vezetője Szirádzsuddín Hakkáni tálib belügyminiszter egyik fő tanácsadójának lakásában tartózkodott. Hakkáni a tálibok egyik helyettes vezetője, aki a mozgalom egyik erős frakciójának, az úgynevezett Hakkáni-csoportnak az irányítója.

A Hakkáni-hálózat egy afganisztáni iszlám lázadó csoport, amely az azonos nevű család köré épült. A hálózat az 1980-as években a megszálló szovjet csapatok ellen harcolt, majd az elmúlt 20 évben az amerikaiak által vezetett NATO-csapatok és az afgán kormányzat ellen küzdött.

Az Egyesült Államok kormánya továbbra is fenntartja a 10 millió dolláros (3,9 milliárd forint) vérdíjat Szirádzsuddín Hakkáni elfogásáért, akit az amerikai csapatok és afgán polgári lakosság ellen elkövetett támadások miatt keresnek.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×