Lettországban jövőre visszaállítják a kötelező katonai sorszolgálatot – jelentette be Artis Pabriks védelmi miniszter, aki a döntés háttereként a szomszédos Oroszországgal kialakuló növekvő feszültséget és az ukrajnai háborút jelölte meg.

"Lettország jelenlegi katonai rendszere elérte határait. Ugyanakkor nincs okunk azt hinni, hogy Oroszország változtatni fog magatartásán" – mondta Pabriks újságíróknak.

Lettország a NATO-csatlakozás után beszüntette a kötelező katonai szolgálatot. A balti EU-tagállam hadserege 2007 óta hivatásos katonákból és önkéntes nemzetőrökből áll, akik hétvégenként részmunkaidőben teljesítenek szolgálatot.

A kevesebb mint kétmillió lakosú, Fehéroroszországgal és Oroszországgal határos országban jelenleg mindössze 7500 aktív katona és nemzeti gárdista szolgál,

akiket 1500 fős NATO-kontingens támogat.

Pabriks hangsúlyozta, hogy a kötelező katonai szolgálatot 2023-ban állítják vissza, és az csak a férfiakra vonatkozik majd.

Gatis Priede, a Nemzeti Gárda tagja üdvözölte a döntést, amely szerinte a "legjobb hír", és amelyet már a Krím 2014-es orosz annektálása idején meg kellett volna hozni.

"Ez a helyes lépés: több tartalékost képezni a hadseregünk és a teljes NATO-erő számára, amelyből még mindig nagy hiány van Észak-Európában és a balti térségben" - hangoztatta az AFP francia hírügynökségnek.

Pabriks azt is bejelentette, hogy a délkeleti Jekabpils város közelében katonai bázist terveznek építeni, amely közelebb lenne az orosz határhoz, mint a jelenlegi adazi bázis.

Nyitóképünkön Lloyd J. Austin III amerikai, Kalle Laanet észt, Artis Pabriks lett és Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter (b-j) a NATO-tagállamok négyoldalú védelmi miniszteri tanácskozása előtt Brüsszelben 2022. június 17-én