eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Petr Fiala cseh miniszterelnök (b) Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét üdvözli a csehországi Litomyslban 2021. július 1-jén. Csehország ezen a napon veszi át hat hónapra az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét Franciaországtól.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Cseh elnökség – előtérbe kerülhetnek a Magyarország és az EU közötti viták

Július elsejével Csehország átvette az Európai Unió Tanácsának féléves soros elnökségét Franciaországtól. Ahogy a francia, úgy a cseh elnökség prioritásait is az orosz–ukrán háború határozza meg – mondja Gálik Zoltán. A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint emellett a következő hat hónapban ismét előtérbe kerülnek majd a Magyarország és az EU közötti viták.

Az orosz–ukrán háború szinten minden területet érintett valamilyen módon – kezdte Gálik Zoltán –, hiszen az uniónak az idei évtől kezdve már elsősorban a járvány utáni újjáépítésre kellett volna koncentrálni, továbbá a különböző, európai éghajlattal kapcsolatos programoknak az előtérbe hozásával, az ifjúsági, kulturális és egészségügyi együttműködéseknek a megerősítésével, illetve az új költségvetési időszakkal kapcsolatos különféle folyamatoknak a beindításával.

Megjegyzendő, az elmúlt fél évben elnöklő Franciaország számára mindig is fontos volt, hogy egy új, hosszú távú képet adjon az európai integráció fejlődésének, mely tervét szintén keresztülhúzták az olyan előtérbe került mindennapi problémák, mint a szankciós mechanizmus kidolgozása, az új menekültválság, vagy épp az unió biztonságpolitikájának és külpolitikájának az újradimenzionálása – sorolta a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Július 1-jétől Csehország az Európai Unió Tanácsának az elnöke. A szakértő egyetértett azzal, hogy

Prága prioritásait is egészen biztosan a háború fogja meghatározni.

Annál is inkább, mert a tagállamok által forszírozott, az unió napirendjén szereplő kérdések mind összefüggésben állnak az orosz–ukrán konfliktussal: az energia- és menekültválság kezelése, az európai védelmi képességeknek és a kibertér biztonságának a megerősítése, nem beszélve arról, hogy – a koronavírus és a háború okán – az európai gazdaságnak a stratégiai rugalmassága is javításra szorulna, ami a már részben a megnyitott, és sok ország számára elérhető források hatékony ellátását takarja. Ott szerepel továbbá Ukrajnának a jövőbeni talpra állítása is – tette hozzá.

Gálik Zoltán úgy véli, hogy a cseh elnöklés során biztosan előtérbe fognak kerülni az unió és Magyarország közötti viták is, hiszen a prioritási listájuk utolsó helyén a demokratikus intézmények ellenállóképességét jelölték meg. Szerinte ez borítékolhatóan felszínre hozza mindazt a problémakört, amit az elmúlt években az EU és hazánk tárgyalt, akár parlamenti, akár tanácsi előkészítői szinten.

Magyar szempontból nyitott kérdés továbbá, hogy mikor és hogyan férhet hozzá az uniós forrásokhoz, amiről mindenképp megállapodásra kellene jutni a következő hónapokban – tette hozzá az egyetemi docens.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. Értékelte a magyar uniós elnökséget és közölte, hogy 2025-re nagyszerű évet vár. Az újságírók kérdezték a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×