eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtóértekezletet tart a NATO-Ukrajna Bizottság ülése után Brüsszelben 2022. február 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Olivier Matthys

NATO: Európában a második világháború óta nem volt ilyen brutalitás

Ezzel a szervezet főtitkára az Ukrajnában dúló orosz agresszióra utalt.

A NATO most kezdődő madridi csúcstalálkozója fordulópontot jelent, a tagországok megállapodnak egy új stratégiai koncepcióban, amelyet egy veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb világban fog alkalmazni a szövetség - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Madridban kedden, nem sokkal a háromnapos eseménysorozat megnyitása előtt Pedro Sánchez spanyol kormányfővel közösen nyilatkozva újságíróknak.

Mint mondta, az állam- és kormányfői találkozón elfogadandó új stratégia alapvető változást jelent az észak-atlanti szövetség elrettentési és védelmi képességében, ráadásul ezeket a képességeket a jövőben az eddiginél több, magas készültségi szintű katonai erő támogatja.

A főtitkár kitért arra, hogy a szövetséges országok elfogadnak egy Ukrajnát támogató átfogó csomagot is. "Rendkívül fontos, hogy készek legyünk tovább támogatni Ukrajnát, amely Európában a második világháború óta nem látott brutalitással néz szembe" - hangsúlyozta.

Jens Stoltenberg reményét fejezte ki, hogy haladást érnek el Finnország és Svédország NATO-csatlakozásában, valamint beszélt arról is, hogy még többet kell befektetni a védelembe, "ha szeretnénk megvédeni magunkat egy veszélyesebb világban".

A főtitkár kiemelte: a csúcstalálkozónak otthont adó Spanyolország épp idén 40 éve tagja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének.

"A cél világos: közvetíteni a szövetségesek és azon túl az európai uniós tagországok egységességének üzenetét" - fogalmazott Pedro Sánchez.

A spanyol miniszterelnök szavai szerint a csúcstalálkozón demokráciák találkoznak azzal a céllal, hogy védjék közös értékeiket, amelyek "a szabadság, a politikai sokszínűség, az emberi jogok tisztelet és a nemzetközi rend".

Megtiszteltetésnek nevezte, hogy a NATO irányvonalát a következő évtizedben meghatározó stratégiai koncepció a spanyol főváros, Madrid nevét fogja viselni.

Mint mondta, a csúcstalálkozón a résztvevők felmérik azokat a fenyegetéseket, amelyekkel a jövőben szembe kell nézni, valamint meghatározzák azt, hogy ezeket miként kell kezelni, és milyen források állnak mindehhez rendelkezésre.

A csúcstalálkozó megerősíti az észak-atlanti szövetséget, "amelynek jelenlegi és jövőbeli

létjogosultsága még nyilvánvalóbbá vált (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) ukrajnai inváziója után"

- jelentette ki.

A spanyol fővárosba 44 nemzetközi delegáció érkezését várják keddtől. A 30 NATO-tagország állam-, illetve kormányfői mellett jelen lesznek az észak-atlanti szövetséghez nem tartozó uniós tagállamok vezetői, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökei is mások mellett. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül szólal fel.

A Kína és Észak-Korea jelentette globális biztonsági kihívásokra figyelemmel Dél-Korea, Japán, Ausztrália és Új-Zéland is képviselteti magát az eseményen.

A spanyol fővárosban példátlan biztonsági intézkedéseket vezettek be a csúcstalálkozó idejére. Madrid több fontos közlekedési útvonalán korlátozták a forgalmat, a helyieket a metró használatára kérték, amelynek járatait sűrítették. A delegációkat fogadó 33 belvárosi hotel környékén megszüntették a parkolási lehetőséget. A találkozónak helyt adó kiállítási és vásárcsarnok (IFEMA) körül három kilométeres sugarú biztonsági zónát hoztak létre, a behajtás engedélyhez kötött, az autósokat igazoltatják. A szállodák, nagykövetségek, rendezvényhelyszínek környékén a csatornahálózatot is átvizsgálták, a kanálisfedőket lezárták, az utcai szemeteseket eltávolították. A delegációkat négy rendőrségi helikopter is kíséri a levegőből. A biztonságra több mint 10 ezer rendfenntartó vigyáz.

A csúcstalálkozó miatt fokozott ellenőrzést vezettek be a spanyol határokon, amely érinti a főváros nemzetközi repülőterét, valamint a francia és portugál közúti határátkelőket is, ahol szúrópróbaszerűen átvizsgálják az autókat.

A spanyol kormány tájékoztatása szerint az esemény megrendezése mintegy 50 millió euróba (20 milliárd forint) került.

A találkozót megelőzően vasárnap több mint kétezren tüntettek Madridban, követelve, hogy a katonai kiadásokat az állam fordítsa inkább az iskolák, a kórházak és a közszolgáltatások fejlesztésére.

Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×