eur:
409.29
usd:
374.36
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
London, 2017. március 13.A brit (b) és a skót zászló leng a Whitehallon, London kormányzati negyedében 2017. március 13-án. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök ezen a napon bejelentette, hogy felhatalmazást kér a skót parlamenttől az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásához szükséges lépések megtételére. Nicola Sturgeon szerint a referendumot 2018 ősze és 2019 tavasza között lehetne megtartani. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

2023 októberében jöhet az új skót függetlenségi népszavazás

Kedd délután hivatalosan is előterjeszti terveit Nicola Sturgeon. A miniszterelnök – a skót kormány előzetes tájékoztatása szerint – várhatóan kijelenteti az edinburghi parlamentben, hogy a referendumot 2023 októberében meg kell tartani.

Sturgeon a várakozások szerint olyan terveket ismertet kedd délután esedékes parlamenti tájékoztatóján, amelyek alapján törvényesen megtartható lesz az újabb skóciai függetlenségi népszavazás abban az esetben is, ha ehhez a brit kormány formálisan nem járul hozzá.

Skóciában 2014-ben – a brit és a skót kormány előzetes, szerződésbe foglalt megállapodása és London hozzájárulása alapján – már tartottak egy népszavazást a függetlenné válásról, de akkor a résztvevők 55 százaléka még arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.

Az újabb függetlenségi népszavazás kiírása azonban a brit EU-tagságról hat évvel ezelőtt tartott népszavazás óta ismét folyamatosan napirenden van, miután országos átlagban szűk, 51,89 százalékos többség a kilépésre,

a skótok 62 százaléka viszont a további EU-tagságra szavazott.

Nicola Sturgeon azóta sokszor hangoztatta azt a véleményét, hogy az EU-népszavazás eredménye miatt elengedhetetlenné vált az újabb skót függetlenségi referendum, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kirángatta” az Európai Unióból.

Sturgeon hasonló érveléssel indította el két hete az újabb függetlenségi népszavazás kampányát. Kijelentette: ha a skót választók 2014-ben tudták volna, hogy a későbbi években az Egyesült Királyság milyen irányt vesz, már az akkori népszavazáson a függetlenné válásra szavazott volna a többség.

A skót kormányfő rendszeresen hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy a referendumot kizárólag törvényes és demokratikus keretek között lehet előkészíteni és megtartani, és ennek megfelelően ő készen áll a tárgyalásokra Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnökkel.

Johnson azonban már többször is határozottan elvetette az újabb referendum kiírását, azzal az érvvel, hogy Nicola Sturgeon és elődje, Alex Salmond előző skót miniszterelnök személyes ígéretei szerint a 2014-ben tartott népszavazás eredménye egy teljes nemzedéknyi időre szól.

Nicola Sturgeon ugyanakkor a népszavazási tervek keddi ismertetése előtti nyilatkozatában kijelentette:

demokratikus felhatalmazása van a függetlenségi népszavazás újbóli kiírására,

miután a tavaly májusi skóciai parlamenti választáson a függetlenséget pártoló erők többséget szereztek az edinburghi törvényhozásban.

A Skóciában kormányzó, Nicola Sturgeon vezette függetlenségpárti Skót Nemzeti Pártnak (SNP) és a Zöldeknek együtt 72 képviselőjük van a 129 tagú skót parlamentben, és a zöldpárt is egyértelműen elkötelezte magát az újabb függetlenségi népszavazás megtartása mellett a jelenlegi parlamenti időszak végéig.

Nicola Sturgeon kijelentette: az Egyesült Királyság léte és a Skócia feletti londoni fennhatóság kizárólag kölcsönös beleegyezésre és önkéntességre alapulhat.

A skót kormány az új népszavazás kampányának elindításával egy időben közzétett egy tanulmányt is, amely a függetlenné válás mellett szóló indokokat sorolja. A pontokba szedett érvek között szerepel, hogy a Skóciával összehasonlítható adottságú független országok „gazdagabbak, egyes esetekben jóval gazdagabbak”, mint az Egyesült Királyság, jövedelmi egyenlőtlenségeik kisebbek, a szegénységben élők aránya alacsonyabb, gazdasági termelékenységük és üzleti beruházásaik értéke ugyanakkor kivétel nélkül magasabb.

Címlapról ajánljuk
Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Az elnökválasztás után – a pénzpiaci elemzői vélemények szerint – a mostaninál magasabb inflációs környezet jöhet az Egyesült Államokban, ami lecsapódhat a devizapiacokon is. Főleg, ha az amerikai elnökválasztás után elindul egy erőteljes kereskedelmi háború a világban – mondta az InfoRádióban Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×