Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Emmanuel Macron francia elnök (j) és felesége, Brigitte szavaz a nemzetgyűlési választások második fordulójában Le Touquet-ben 2022. június 19-én. A kétfordulós választáson mintegy 48 millió választópolgár a parlament alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre. Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre adhatják le a voksukat.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/AP/Michel Spingler

Sok meglepetést hozott a francia választás

Nem szerzett abszolút többséget Emmanuel Macron francia elnök pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! elnevezésű koalíciója, de a Köztársaságiakkal együttműködhetnek – mondta a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója.

Emmanuel Macron francia elnök pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! elnevezésű koalíciója az élen végzett a francia törvényhozási választások második fordulójában, de elvesztette az abszolút többséget a nemzetgyűlésben. A kormánypártnak a következő öt évben 246 helye lesz az 577 fős nemzetgyűlésben, ahol eddig 345 képviselővel rendelkezett. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges.

Az eredményeket értékelve a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója érdeklődésünkre elmondta, bizonyos mértékben megfelelnek a várakozásoknak, bizonyos mértékben viszont óriási meglepetések születtek. Az, hogy Macron pártszövetsége szerezte a legtöbb mandátumot, papírformának számít, ám az előrejelzések azt mutatták, hogy sikerülhet megtartania az abszolút többséget is - fejtette ki.

Szűcs Anita óriási meglepetésnek nevezte, hogy a korábbi Nemzeti Front, a Marine Le Pen vezette szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés 89 képviselői helyet szerzett. Az optimisa becslések 20 mandátumról szóltak, és ezekre kicsit gyanakodva néztek. A 89 mandátumra senki nem számított.

A Franciaország-szakértő szerint természetesen kényelmesebb abszolút többséggel kormányozni, de az elmúlt öt évben Macron így is sok mindent nehezen tudott keresztülvinni. A konzervatív Köztársaságiaknak 64 képviselőjük jutott be, a párt egyik vezető alakja Nicolas Sarkozy volt elnök, aki már az elnökválasztási kampányban is támogatta Macront, míg most a nemzetgyűlési választásoknál ott állt mellette. Ez mutathatja azt, hogy akár a háttérben folytak olyan tárgyalások a választások alatt, amelyek a közös kormányzás kidolgozásáról, együttműködésről szóltak – emelte ki Szűcs Anita, jelezve, hogy a 245 plusz 64 mandátum már kényelmes többséget biztosít.

A szakértő szerint az eredmény nem gyengíti a francia elnök pozícióját az Európai Unióban, hiszen továbbra is övé a legtöbb mandátum, ő lesz az, aki, aki a kormányt kialakíta és kinevezni, és ehhez támogatottsága is lesz.

Szűcs Anita még két meglepetést említett. A baloldali Jean-Luc Mélenchon, a NUPES vezetője a legaktívabb kampányt folytatta, de nem tudott mandátumot szerezni. Szintén nem került be Édouard Philippe, aki sokáig a legnépszerűbb politikus volt, és úgy tűnt Macron az utódjaként építi fel. Mivel nincs mandátuma, miniszteri posztot sem kaphat.

Az InfoRádió Aréna című műsorának vendége hétfőn este Szűcs Anita, valamint Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója lesz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első alkalommal ismertette azt a húszpontos békekeretet, amelyről Ukrajna és az Egyesült Államok tárgyal, és amely az Oroszországgal kötendő megállapodás alapjául szolgálhat. Az elnök mielőbbi tárgyalásokat sürgetett Donald Trumppal ezeknek az ügyeknek a rendezésére - írja a Reuters hírügynökség. Oroszország és Ukrajna átfogó megnemtámadási megállapodást köt, amelynek betartását űralapú, pilóta nélküli megfigyelőrendszer ellenőrzi. Az Egyesült Államok, a NATO és az európai országok a NATO ötödik cikkelyéhez hasonló, kölcsönös védelmi garanciákat vállalnának Ukrajna felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×