Infostart.hu
eur:
365.35
usd:
330.33
bux:
146252.73
2026. november 13. péntek Szilvia
Alexander Schallenberg újonnan beiktatott osztrák kancellár nyilatkozik a sajtó képviselőinek a bécsi kancellária épületében 2021. október 11-én, két nappal Sebastian Kurz osztrák kancellár lemondása után.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Nem volt ilyen nagy a nukleáris fenyegetés a hidegháború óta Bécs szerint

Az osztrák külügyminiszter bírálta Oroszországot.

Az emberiség évek óta nem nézett szembe ilyen nagy mértékű nukleáris fenyegetéssel Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter szerint, aki az atomfegyverek humanitárius következményeiről szóló konferenciát megnyitva mondott beszédet Bécsben.

A tárcavezető bírálta Oroszországot, amely szerinte "felelőtlen módon rémisztget" nukleáris fegyverekkel az ukrajnai háború során.

Nakamicu Izumi, az ENSZ leszerelési főképviselője leszögezte: a nukleáris leszerelés témája elsőbbséget élvez a világszervezetben, s figyelmeztetett, hogy "e fegyverek akár az egész emberi társadalmat eltörölhetik a föld színéről".

A konferencia témája az atomfegyvereknek az éghajlatra és az élelmiszer-ellátásra gyakorolt hatása. A tanácskozást egy nappal az atomfegyverek teljes betiltásáról szóló, 2021-ben életbe lépett szerződésről (TPNW) szóló értekezlet előtt tartották, amelyre az aláíró mintegy 80, ország képviselőit várják.

Alexander Kmentt leszerelési ügyekért felelős osztrák diplomata az EFE spanyol hírügynökségnek adott interjújában ingatagnak nevezte a nukleáris elrettentés politikáját, amely szerinte "állandó fenyegetettséget" jelent. Figyelmeztetett továbbá egy esetleges újabb nukleáris fegyverkezési verseny veszélyére, ugyanis szerinte

a világ "a hidegháború tetőzése óta" nem nézett szembe ilyen mértékű nukleáris fenyegetettséggel.

A TPNW aláírói között nem szerepelnek a NATO-tagországok, amelyek – más, atomfegyverrel rendelkező államokkal együtt – nem is vesznek részt a konferencián, jóllehet Németország és Norvégia megfigyelőket delegált rá.

Címlapról ajánljuk

Dózsa Csaba az egészségügyi támogatásokról: a tárcának újra kell gondolnia a költségvetés keretösszegeit

Nem feltétlenül jelent valódi többletforrást az egészségügy számára az évente ígért 510 milliárd forintos keretemelés – hívta fel a figyelmet Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász az InfoRádióban. A szakértő szerint az összeg egy részét az elmúlt évek inflációs hatásainak kompenzálására, valamint a kórházak adósságainak rendezésére kell fordítani, így a tényleges fejlesztésekre jóval kevesebb pénz maradhat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.13. péntek, 18:00
Zacher Gábor
toxikológus, sürgősségi orvos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×