eur:
411.4
usd:
392.79
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Olaf Scholz német kancellár a német hadsereg fejlesztéséről és új energiapolitikáról beszél a szövetségi parlamentben (Bundestag) Berlinben 2022. február 27-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Olaf Scholz: "Putyin háborúja okozta ezt a válságot, és semmi más"

A német kancellár a Bundestagban beszélt értékelte a háború hatásait.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Ukrajna elleni háborúja felelős a Németországban és a világ Ukrajnától távol fekvő térségeiben is érezhető válságért és áremelkedésért - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár Berlinben a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A kancellár hangsúlyozta, hogy "Putyin háborúja okozta ezt a válságot, és semmi más".

A háború sok ország számára "nagyon messze van, de a következmények nagyon is közel vannak", éhínséggel, az energiaellátás és a biztonság megrendülésével fenyegetnek. Ezeknek az országoknak segíteni kell, a "legnagyobb szolidaritással" kell kiállni mellettük - mondta Olaf Scholz, aláhúzva, hogy "a globális dél feltörekvő demokráciáit" meg kell tartani szövetségeseknek.

A válság hazai kezeléséről szólva kiemelte, hogy a lakossági terheket csökkentő intézkedések hatásosak,

a havi 9 eurós közlekedési bérletért például valóságos roham indult.

A csaknem ötven éve a legmagasabb, 7,9 százalékos inflációra utalva hozzátette: a kormány egyeztetést kezdeményez a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel arról, hogy mi mindent lehet még tenni közösen az áremelkedés miatt kialakult "rendkívüli helyzetben".

Olaf Scholz kiemelte, hogy igaztalanok azok az állítások, amelyek szerint Németország nem támogatja kellőképpen Ukrajnát a védekezésben. Mint mondta, folyamatosan szállítanak fegyvert, hogy Ukrajna megvédhesse magát. "Putyin nem nyerheti meg a háborút, Ukrajnáról csak az ukránok dönthetnek" - hangoztatta.

A kancellár bejelentette, hogy Németország IRIS-T típusú légvédelmi rendszerrel is támogatja az orosz támadás ellen védekező Ukrajnát. Ez a legmodernebb légvédelmi rendszer, amellyel Németország rendelkezik, és segítségével az ukrán haderő akár teljes nagyvárosokat megvédhet az orosz harci repülőgépek, helikopterek és drónok támadásaitól és a rakétatámadásoktól - mondta Olaf Scholz.

A szövetségi kormány olyan radarrendszerek szállításáról is határozott, amelyek tüzérségi állások felderítésére szolgálnak.

  • A napokban befejeződik az ukrán katonák németországi kiképzése a Panzerhaubitze 2000 (PzH 2000) önjáró löveg használatára, és
  • elkezdődik egy újabb kiképzési program, amelyben a Gepard önjáró légvédelmi gépágyú használatát tanulják meg ukrán katonák. Hozzátette: az ukrán kormány május végén kötött szerződést a német gyártóval Gepardok átvételére.

Olaf Scholz felidézte, hogy kormánya az orosz agresszió harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot a mindenkori szövetségi kormány által évtizedek óta elutasító álláspontot megváltoztatva elhatározta, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek. Azóta küldtek egyebek között vállról indítható rakétákat és több millió lőszert, de nehézfegyverzettel is segítik a védekezést.

Németország minden ilyen lépést a szövetségesekkel egyeztetve és együttműködve tesz meg.

  • PzH 2000-es lövegeket például Hollandiával együttműködve szállítanak,
  • Dániával közösen páncélozott csapatszállító járműveket adtak át Ukrajnának,
  • Csehországgal pedig arról állapodtak meg, hogy pótolják a szovjet gyártmányú, T-62 típusú harckocsikat, ezeket a cseh hadsereg adja át az ukránnak - sorolta Olaf Scholz, hozzátéve, hogy
  • kedden Kiriákosz Micotákisz görög kormányfővel állapodott meg egy ugyanilyen cseréről.

Ugyancsak az Ukrajna elleni orosz támadás hatására döntöttek arról, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) fejlesztésére felállítanak egy 100 milliárd eurós alapot, és ezen felül minden évben a NATO-tagállamoktól elvárt, a hazai össztermék (GDP) arányában számolt 2 százalékos szint fölé emelik a védelmi kiadásokat. Mindennek révén minden bizonnyal a német hadsereg lesz a legnagyobb hadsereg egész Európában - mondta a kancellár.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×