Infostart.hu
eur:
388.69
usd:
336.9
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Európai Tanács kétnapos rendkívüli ülésére Brüsszelben 2022. május 30-án. Az állam- és kormányfők többek között az elhúzódó ukrajnai háborúról, az azzal járó súlyos gazdasági válságról, illetve az energiaellátás biztonságáról tárgyalnak.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor az olajembargóról: Nem állnak jól a dolgok

Az uniós csúcsra érkező miniszterek nyilatkoztak a még vasárnap és hétfő délelőtt is zajló hosszú egyeztetések után.

A Reuters által megszólaltatott uniós vezetők szavai szerint a hétfői és keddi brüsszeli csúcstalálkozón nem tudnak megállapodni az orosz olajtilalomról. Kiderült: még korántsem ért véget a hetekig tartó alkudozás, de ezzel együtt egy későbbi megegyezésben reménykednek.

Az biztos, hogy a vezetők elvi megegyezésre készülnek a jelenleg érvényes szövegtervezetből (amely még módosulhat a két nap folyamán, ha előrelépés születik az érintett kérdésekben), ugyanakkor minden részletet és nehéz döntést későbbre hagynak a hírügynökséghez eljutott dokumentum szerint.

A találkozóra érkezve Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: nem számít arra, hogy a csúcson megállapodás születik az Oroszország elleni uniós szankciók hatodik csomagjáról, de bízik abban, hogy utána sikerülni fog. Újságíróknak elmondta: az EU már öt szankciós csomagot sikerrel kidolgozott, "ez a munka sohasem könnyű és ugyanaz a helyzet a hatodik csomaggal is". Mint mondta, a bizottság és az EU soros francia elnöksége az elmúlt öt napban azon dolgozott, hogy előrelépjen ezzel a tervezettel - amely szerinte kezd kiforrottá válni -, de megállapodást még nem sikerült elérni.

"A tagállamokhoz intézett felhívásom nagyon világos. A siker kulcsa: szolidaritás Ukrajnával és az uniós egység" - húzta alá Von der Leyen.

Krisjanis Karins lett miniszterelnök szerint kicsit túlságosan a részletekre koncentráltak az összkép és a döntés helyett, és közben az ukránok az életükkel fizetnek.

Mint arról az Infostart is beszámolt, a legutóbb érvényben lévő megállapodástervezet szerint a hatodik uniós szankciócsomag tartalmazza a tengeri olajimport tilalmát, azzal a kitétellel, hogy a tengeri csatlakozással nem rendelkező Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak szállított csővezetékes olajra ideiglenesen nem vonatkozik a szabály. Erről azonban a vezetők nem most kötnek megállapodást, hanem diplomaták és miniszterek fognak a későbbiekben olyan megoldást keresni, amely tisztességes versenyt biztosítana a még orosz olajhoz jutók és a szankciós intézkedést betartók között.

Orbán Viktor garanciát kér

Orbán Viktor is nyilatkozott, és a Reuters szerint közölte, hogy az olajembargóval kapcsolatban nem állnak jól a dolgok.

"Ebben a pillanatban egyáltalán nincs egyezség. (...) Készek vagyunk támogatni a csomagot, ha lesz garancia a magyar energiaellátás biztosítására. Ezt még nem kaptuk meg."

A kormányfő kiemelte: Magyarországnak jó az a megoldás, amelyet az Európai Tanács választani kíván, hogy az embargó a tengeri szállításon érkező, Oroszországból érkező olajra terjedjen ki, a vezetéken érkezőre pedig ne. Ez azt jelentené, hogy nem dobják le az atombombát a magyar gazdaságra, hanem tud működni továbbra is, ahogy eddig.

Kijelentette: a vita tétje az, hogy ha az Oroszországból csővezetéken érkező olajszállítással valami történne, vagyis nem érkezik vezetéken orosz olaj, akkor legyen Magyarországnak joga tengeren keresztül beszerezni és másként eljuttatni azt az országba.

"Ez a garancia ami nekünk kell. Ha ma elérem azt a garanciát, amit kértünk, akkor biztonságban vagyunk" - fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor közölte: Magyarország kész támogatni az Európai Unió Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós csomagját, ha abban szerepel megoldás a magyar energia-ellátás biztonságának szavatolására. "A jelenlegi javaslat azonban rossz.

Előbb megoldásokra van szükség, majd a szankciókra"

- húzta alá.

A miniszterelnök elmondta: az uniós szankciókból profitot a nyugat-európai olajcégek gyűjtenek be elsősorban, ami azt jelenti, hogy ők a szankciós politika legnagyobb nyertesei. Magyarország extraprofithoz nem tud jutni, mert olyan beruházásokat, köztük csővezeték építését és az olajfinomítók átalakítását kellene végrehajtania, ami nagyon sok pénzbe kerülne. A termék pedig végül drágább lenne a magyar embereknek, mint a mostani - mondta. "Ezt nem engedjük, hogy bekövetkezzen" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Mint már ismertté vált, nem az átmeneti időszak időtartamáról vagy a vezetékes olaj eltérő megítéléséről zajlik a vita, vagyis valószínűleg a pénzügyi kérdések jelentik az akadályt az alku előtt, valamint az, hogy Orbán Viktor garanciát kér az energiaellátás biztosítására arra az esetre, ha az Ukrajnán is áthaladó Barátság kőolajvezetéken valamiért leállna a szállítás.

A következő csúcstalálkozót június 23-24-re tervezik.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×