A testület első lépésben azt szorgalmazza, hogy a korlátozó intézkedések megsértésének fel kell kerülnie az uniós bűncselekmények listájára, ami lehetővé tenné, hogy közös szabályok alapján vizsgáljak ki a szankciók megkerülésére tett kísérleteket az Európai Unióban. Miután erről megállapodás született, az EU irányelvet vezetne be, amelynek célja a korlátozó intézkedések megsértéséből származó jövedelmek hatékony felkutatása, befagyasztása és lefoglalása.

Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos a javaslatot bemutató sajtótájékoztatón elmondta: az uniós korlátozó intézkedéseket kijátszó személyeket és vállalatokat mindenáron felelősségre kell vonni.

"Jelenleg a korlátozó intézkedések megsértésének eltérő büntetőjogi fogalommeghatározásai az uniós országokban még mindig büntetlenséghez vezethetnek. Be kell zárnunk a kiskapukat, és megfelelő eszközöket kell biztosítanunk az igazságügyi hatóságoknak, hogy hatékonyan lépjenek fel a bűncselekmények ellen" - jelentette ki.

Ylva Johansson belügyekért felelős biztos szerint a javaslat lehetővé teszi a szankciók megsértésének bűncselekménnyé tételét, ami azt jelenti, hogy a hatóságok gyorsabban tudnak majd cselekedni a csalási kísérletek elleni fellépés terén.

Annak érdekében, hogy fokozni tudják a korlátozó intézkedések végrehajtásának uniós szintű koordinációját, az Európai Bizottság úgynevezett befagyasztási és lefoglalási munkacsoportot hozott létre márciusban. Eddig a tagállamok 9,89 milliárd euró értékű befagyasztott vagyonról és 196 milliárd euró értékű tranzakció zárolásáról számoltak be.