Infostart.hu
eur:
363.7
usd:
318.73
bux:
144765.41
2026. július 22. szerda Magdolna
Alexander Van der Bellen osztrák elnök nyilatkozatra érkezik a bécsi Hofburgban 2019. május 21-én. Az államfő a nap folyamán felmentette tisztségéből Herbert Kickl szabadságpárti belügyminisztert, valamint elfogadta az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) valamennyi miniszterének lemondását.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Csak egy nagy párt állít ellenjelöltet az újrainduló Alexander van der Bellennek

Általános támogatás fogadta Ausztriában Alexander van der Bellen államfő bejelentését arról, hogy újraindul a köztársasági elnöki tisztségért. Újraválasztása biztosra vehető, az elmúlt években az ország több belpolitikai vihart vészelt át, amiben nagy szerepe volt az elnök tekintélyének és józanságának.

Alexander Van der Bellen osztrák államfő a várakozásoknak megfelelően vasárnap bejelentette, hogy újraindul a köztársasági elnöki tisztségért. A bejelentés egy mindössze kétperces videóüzenetben hangzott el.

"Ha Önök egyetértenek, szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy az elkövetkező évek valamennyiünk számára jók legyenek" – fogalmazott a 78 éves politikus.

Ausztriában a köztársasági elnököt közvetlenül választják hat évre, és egyszer újraválasztható. Alexander van der Bellent 2016-ban választották elnökké. Akkor a szavazatok 53,79 százalékával győzte le a szabadságpárti (FPÖ) Norbert Hofert.

A mostani bejelentés egyáltalán nem okozott meglepetést, az első felmérések szerint a politikai pártok túlnyomó többsége mellett a lakosság jelentős része is támogatja őt.

A kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) és az ellenzéki szociáldemokraták (SPÖ) már jelezték, hogy nem állítanak saját jelöltet. A Liberális Fórum (NEOS) ugyancsak támogatásáról biztosította Van der Bellent. A szintén ellenzéki, az OVP-től jobbra álló FPÖ saját jelöltet indít.

Van der Bellen üzenetében nem véletlenül beszélt izgalmas feladatokról. Az egykori zöldpárti, elnökként azonban a teljes pártsemlegességet képviselő államfő Ausztria szempontjából a béke megőrzését, a társadalom összetartásának megszilárdítását, valamint a természet védelmét emelte ki.

Ami pedig a konkrét izgalmakat illeti, abban köztársasági elnökként jócskán volt része. Először a 2019 májusában kirobbant úgynevezett Ibiza-ügy, az akkori szabadságpárti alkancellár, Heinz-Christian Strache botránya rázta meg az alpesi köztársaságot. A botrány néhány hónappal később új választásokhoz, illetve kormányváltáshoz vezetett.

Ezt követte a sorozatos korrupció gyanújába keveredő Sebastian Kurz kancellár tavaly októberi lemondása, majd a helyébe lépett Christian Schallenberg beiktatása, majd két hónappal később az ő lemondásának az elfogadása is. A jelenlegi kancellárt Karl Nehammert pedig december 6-án iktatta be.

Ilyen körülmények között egyáltalán nem véletlen, hogy az elnök újraválasztását támogató pártok kivétel nélkül elismerték, hogy Ausztria államfője hivatalát független módon, felelősségteljesen, a legnagyobb józansággal gyakorolta.

Az elkövetkező hat évben Alexander van der Bellentől is jelentős mértékben függhet, hogy Ausztria jogállamként tovább erősödjön, és véget vessenek a politikai rendszert átható korrupciónak – szögezte le az ellenzéki Liberális Fórum.

Címlapról ajánljuk
Új vasúti híd épül Budapesten a Duna fölött – itt vannak a részletek

Új vasúti híd épül Budapesten a Duna fölött – itt vannak a részletek

Elkezdődik a Gubacsi vasúti híd 31 milliárd forintos fejlesztése, amely a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv egyik fontos beruházása.

Újabb energiaválság szabadulhat a világra

A Hormuzi-szorosban a háború idején bevezetett iráni és amerikai blokádok után itt a harmadik: a Teheránnal szövetséges jemeni húszik közölték, hogy megtámadnak bármely tankert, amely szaúdi olajat szállít, azaz bejelentették a saját blokádjukat. Ennek nyomán több olajszállító hajó fordult vissza.
inforadio
ARÉNA
2026.07.23. csütörtök, 18:00
Szécsényi Gábor
Az Autó főszerkesztője
Lefejezte Zelenszkij a hadsereget, elsötétült a Krím – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Lefejezte Zelenszkij a hadsereget, elsötétült a Krím – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden menesztette az ukrán fegyveres erők főparancsnokát, Olekszandr Szirszkijt. Az egy hete tartó tüntetések kereszttüzébe került Szirszkij helyére Mihajlo Drapatijt érkezik. A demonstrálók Szirszkij leváltása mellett a volt főparancsnokkal konfliktusba került Mihajlo Fedorov visszatérését is követelik a védelmi tárca élére. Zelenszkij ennek kapcsán kijelentette, Fedorovnak egy "érdemeinek megfelelő vezetői pozíciót" ajánlott, mely keretében elősegítheti az ország technológiai fejlődését. Közben áramszünetekről számoltak be az oroszok által megszállt Krímben, és több dél-oroszországi városban tűz ütött ki ukrán csapások következtében. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×