Infostart.hu
eur:
362.84
usd:
317.38
bux:
151342.76
2026. szeptember 22. kedd Móric
Alexander Van der Bellen osztrák elnök nyilatkozatra érkezik a bécsi Hofburgban 2019. május 21-én. Az államfő a nap folyamán felmentette tisztségéből Herbert Kickl szabadságpárti belügyminisztert, valamint elfogadta az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) valamennyi miniszterének lemondását.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Csak egy nagy párt állít ellenjelöltet az újrainduló Alexander van der Bellennek

Általános támogatás fogadta Ausztriában Alexander van der Bellen államfő bejelentését arról, hogy újraindul a köztársasági elnöki tisztségért. Újraválasztása biztosra vehető, az elmúlt években az ország több belpolitikai vihart vészelt át, amiben nagy szerepe volt az elnök tekintélyének és józanságának.

Alexander Van der Bellen osztrák államfő a várakozásoknak megfelelően vasárnap bejelentette, hogy újraindul a köztársasági elnöki tisztségért. A bejelentés egy mindössze kétperces videóüzenetben hangzott el.

"Ha Önök egyetértenek, szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy az elkövetkező évek valamennyiünk számára jók legyenek" – fogalmazott a 78 éves politikus.

Ausztriában a köztársasági elnököt közvetlenül választják hat évre, és egyszer újraválasztható. Alexander van der Bellent 2016-ban választották elnökké. Akkor a szavazatok 53,79 százalékával győzte le a szabadságpárti (FPÖ) Norbert Hofert.

A mostani bejelentés egyáltalán nem okozott meglepetést, az első felmérések szerint a politikai pártok túlnyomó többsége mellett a lakosság jelentős része is támogatja őt.

A kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) és az ellenzéki szociáldemokraták (SPÖ) már jelezték, hogy nem állítanak saját jelöltet. A Liberális Fórum (NEOS) ugyancsak támogatásáról biztosította Van der Bellent. A szintén ellenzéki, az OVP-től jobbra álló FPÖ saját jelöltet indít.

Van der Bellen üzenetében nem véletlenül beszélt izgalmas feladatokról. Az egykori zöldpárti, elnökként azonban a teljes pártsemlegességet képviselő államfő Ausztria szempontjából a béke megőrzését, a társadalom összetartásának megszilárdítását, valamint a természet védelmét emelte ki.

Ami pedig a konkrét izgalmakat illeti, abban köztársasági elnökként jócskán volt része. Először a 2019 májusában kirobbant úgynevezett Ibiza-ügy, az akkori szabadságpárti alkancellár, Heinz-Christian Strache botránya rázta meg az alpesi köztársaságot. A botrány néhány hónappal később új választásokhoz, illetve kormányváltáshoz vezetett.

Ezt követte a sorozatos korrupció gyanújába keveredő Sebastian Kurz kancellár tavaly októberi lemondása, majd a helyébe lépett Christian Schallenberg beiktatása, majd két hónappal később az ő lemondásának az elfogadása is. A jelenlegi kancellárt Karl Nehammert pedig december 6-án iktatta be.

Ilyen körülmények között egyáltalán nem véletlen, hogy az elnök újraválasztását támogató pártok kivétel nélkül elismerték, hogy Ausztria államfője hivatalát független módon, felelősségteljesen, a legnagyobb józansággal gyakorolta.

Az elkövetkező hat évben Alexander van der Bellentől is jelentős mértékben függhet, hogy Ausztria jogállamként tovább erősödjön, és véget vessenek a politikai rendszert átható korrupciónak – szögezte le az ellenzéki Liberális Fórum.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: három olajpiaci forgatókönyv van a Hormuzi-szoros körüli helyzetre

Szakértő: három olajpiaci forgatókönyv van a Hormuzi-szoros körüli helyzetre

Bár jelenleg nagyjából járható a Hormuzi-szoros, mégis a lezárásával kapcsolatos félelmek mozgatják továbbra is az olaj árát. A térségben már március óta jelentősen visszaesett a hajóforgalom. De vajon mi mozgatja most leginkább a piacot: a ténylegesen kieső olajmennyiség, vagy az a kockázat, hogy a Hormuzi-szoroson bármikor újabb zavar keletkezhet? A lehetséges forgatókönyvekről Mohos Kristóf, a Portfolió energiapiaci szakértője beszélt az InfoRádióban.

Az ügyészség kérte Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését

Hankó Balázs mentelmi jogát az NKA-ügyben, Seszták Miklósét a Volán-ügy miatt kérték ki, Magyar Péter esetében pedig lopás bűncselekménye miatt.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emertus professzora
Állampapírok, befektetési alapok, vagyonadó: mi jön a magyarok féltett megtakarításainál? – Holnap kiderül

Állampapírok, befektetési alapok, vagyonadó: mi jön a magyarok féltett megtakarításainál? – Holnap kiderül

Hogyan alakul át a magyar állampapírpiac, és milyen szerepet szán az ÁKK új vezetése a lakossági megtakarítóknak? Mi lesz a gazdagok pénzével a vagyonadó és a vagyonkezelési struktúrák változásai közepette? Milyen piaci környezetben kell helytállniuk a hazai alapkezelőknek, és mik lehetnek a következő időszak legnyerőbb befektetései? Többek között ezekre a kérdésekre kaphatnak választ azok, akik regisztrálnak a Portfolio szeptember 23-ai Future of Finance 2026 konferenciájára. Velünk lesz a témában Balogh Csaba az Államadósság Kezelő Központtól, Kadocsa Péter a VIG Alapkezelőtől, Samu János a Concorde-tól és Vízkeleti Sándor az Amundi Alapkezelőtől, ám a lista messze nem teljes.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×