Infostart.hu
eur:
365.04
usd:
324.43
bux:
146075.44
2026. november 4. szerda Károly
Alexander Van der Bellen osztrák elnök nyilatkozatra érkezik a bécsi Hofburgban 2019. május 21-én. Az államfő a nap folyamán felmentette tisztségéből Herbert Kickl szabadságpárti belügyminisztert, valamint elfogadta az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) valamennyi miniszterének lemondását.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Csak egy nagy párt állít ellenjelöltet az újrainduló Alexander van der Bellennek

Általános támogatás fogadta Ausztriában Alexander van der Bellen államfő bejelentését arról, hogy újraindul a köztársasági elnöki tisztségért. Újraválasztása biztosra vehető, az elmúlt években az ország több belpolitikai vihart vészelt át, amiben nagy szerepe volt az elnök tekintélyének és józanságának.

Alexander Van der Bellen osztrák államfő a várakozásoknak megfelelően vasárnap bejelentette, hogy újraindul a köztársasági elnöki tisztségért. A bejelentés egy mindössze kétperces videóüzenetben hangzott el.

"Ha Önök egyetértenek, szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy az elkövetkező évek valamennyiünk számára jók legyenek" – fogalmazott a 78 éves politikus.

Ausztriában a köztársasági elnököt közvetlenül választják hat évre, és egyszer újraválasztható. Alexander van der Bellent 2016-ban választották elnökké. Akkor a szavazatok 53,79 százalékával győzte le a szabadságpárti (FPÖ) Norbert Hofert.

A mostani bejelentés egyáltalán nem okozott meglepetést, az első felmérések szerint a politikai pártok túlnyomó többsége mellett a lakosság jelentős része is támogatja őt.

A kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) és az ellenzéki szociáldemokraták (SPÖ) már jelezték, hogy nem állítanak saját jelöltet. A Liberális Fórum (NEOS) ugyancsak támogatásáról biztosította Van der Bellent. A szintén ellenzéki, az OVP-től jobbra álló FPÖ saját jelöltet indít.

Van der Bellen üzenetében nem véletlenül beszélt izgalmas feladatokról. Az egykori zöldpárti, elnökként azonban a teljes pártsemlegességet képviselő államfő Ausztria szempontjából a béke megőrzését, a társadalom összetartásának megszilárdítását, valamint a természet védelmét emelte ki.

Ami pedig a konkrét izgalmakat illeti, abban köztársasági elnökként jócskán volt része. Először a 2019 májusában kirobbant úgynevezett Ibiza-ügy, az akkori szabadságpárti alkancellár, Heinz-Christian Strache botránya rázta meg az alpesi köztársaságot. A botrány néhány hónappal később új választásokhoz, illetve kormányváltáshoz vezetett.

Ezt követte a sorozatos korrupció gyanújába keveredő Sebastian Kurz kancellár tavaly októberi lemondása, majd a helyébe lépett Christian Schallenberg beiktatása, majd két hónappal később az ő lemondásának az elfogadása is. A jelenlegi kancellárt Karl Nehammert pedig december 6-án iktatta be.

Ilyen körülmények között egyáltalán nem véletlen, hogy az elnök újraválasztását támogató pártok kivétel nélkül elismerték, hogy Ausztria államfője hivatalát független módon, felelősségteljesen, a legnagyobb józansággal gyakorolta.

Az elkövetkező hat évben Alexander van der Bellentől is jelentős mértékben függhet, hogy Ausztria jogállamként tovább erősödjön, és véget vessenek a politikai rendszert átható korrupciónak – szögezte le az ellenzéki Liberális Fórum.

Címlapról ajánljuk

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: tarolnak a demokraták, kíméletlen gyomros fenyegeti Trumpot

Amerikai választás 2026: tarolnak a demokraták, kíméletlen gyomros fenyegeti Trumpot

Eljött az amerikai félidős választások napja. Az amerikai választók ma az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható volt a demokrata többség, a VoteHub előrejelzése szerint így is lett. A kérdés már csak az, hogy mekkorára fog nyúlni a demokraták mandátumfölénye. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, a demokraták a felsőházi többséget is megkaparinthatják. Eddig Észak-Karolinát hódították el a republikánusoktól, és további három fordításra lenne szükségük, hogy övék legyen a szenátus irányítása. A voksolás lassan a végéhez közelít, az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor zártak be, azóta pedig megállás nélkül érkeznek az első eredmények. Egyelőre úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×