Infostart.hu
eur:
388.58
usd:
336.69
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Alexander Van der Bellen osztrák elnök nyilatkozatra érkezik a bécsi Hofburgban 2019. május 21-én. Az államfő a nap folyamán felmentette tisztségéből Herbert Kickl szabadságpárti belügyminisztert, valamint elfogadta az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) valamennyi miniszterének lemondását.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Csak egy nagy párt állít ellenjelöltet az újrainduló Alexander van der Bellennek

Általános támogatás fogadta Ausztriában Alexander van der Bellen államfő bejelentését arról, hogy újraindul a köztársasági elnöki tisztségért. Újraválasztása biztosra vehető, az elmúlt években az ország több belpolitikai vihart vészelt át, amiben nagy szerepe volt az elnök tekintélyének és józanságának.

Alexander Van der Bellen osztrák államfő a várakozásoknak megfelelően vasárnap bejelentette, hogy újraindul a köztársasági elnöki tisztségért. A bejelentés egy mindössze kétperces videóüzenetben hangzott el.

"Ha Önök egyetértenek, szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy az elkövetkező évek valamennyiünk számára jók legyenek" – fogalmazott a 78 éves politikus.

Ausztriában a köztársasági elnököt közvetlenül választják hat évre, és egyszer újraválasztható. Alexander van der Bellent 2016-ban választották elnökké. Akkor a szavazatok 53,79 százalékával győzte le a szabadságpárti (FPÖ) Norbert Hofert.

A mostani bejelentés egyáltalán nem okozott meglepetést, az első felmérések szerint a politikai pártok túlnyomó többsége mellett a lakosság jelentős része is támogatja őt.

A kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) és az ellenzéki szociáldemokraták (SPÖ) már jelezték, hogy nem állítanak saját jelöltet. A Liberális Fórum (NEOS) ugyancsak támogatásáról biztosította Van der Bellent. A szintén ellenzéki, az OVP-től jobbra álló FPÖ saját jelöltet indít.

Van der Bellen üzenetében nem véletlenül beszélt izgalmas feladatokról. Az egykori zöldpárti, elnökként azonban a teljes pártsemlegességet képviselő államfő Ausztria szempontjából a béke megőrzését, a társadalom összetartásának megszilárdítását, valamint a természet védelmét emelte ki.

Ami pedig a konkrét izgalmakat illeti, abban köztársasági elnökként jócskán volt része. Először a 2019 májusában kirobbant úgynevezett Ibiza-ügy, az akkori szabadságpárti alkancellár, Heinz-Christian Strache botránya rázta meg az alpesi köztársaságot. A botrány néhány hónappal később új választásokhoz, illetve kormányváltáshoz vezetett.

Ezt követte a sorozatos korrupció gyanújába keveredő Sebastian Kurz kancellár tavaly októberi lemondása, majd a helyébe lépett Christian Schallenberg beiktatása, majd két hónappal később az ő lemondásának az elfogadása is. A jelenlegi kancellárt Karl Nehammert pedig december 6-án iktatta be.

Ilyen körülmények között egyáltalán nem véletlen, hogy az elnök újraválasztását támogató pártok kivétel nélkül elismerték, hogy Ausztria államfője hivatalát független módon, felelősségteljesen, a legnagyobb józansággal gyakorolta.

Az elkövetkező hat évben Alexander van der Bellentől is jelentős mértékben függhet, hogy Ausztria jogállamként tovább erősödjön, és véget vessenek a politikai rendszert átható korrupciónak – szögezte le az ellenzéki Liberális Fórum.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×