Moszkva erősíti a digitális tér védelmét

Jóváhagyta a létfontosságú információs infrastruktúra biztonságpolitikai keretrendszerének tervezetét az orosz biztonsági tanács - jelentette be Nyikolaj Patrusev, a testület titkára újságíróknak pénteken Moszkvában. Vlagyimir Putyin orosz elnök a tanács ülésén célszerűnek nevezte fontolóra venni egy állami információvédelmi rendszer létrehozását a kormányzat és az államigazgatás információs infrastruktúrájának fenntartható működése érdekében. Elmondta, hogy Oroszország kritikus infrastruktúráját az elmúlt időben állami szinten megszervezett, célzott és összehangolt külső támadások érték.

A kiemelt célpontok között a kormányzati portálokat, a médiumokat, a pénzintézeteket, a szociális szempontból fontos, tömegesen használt portálokat és hálózatokat nevezte meg. "Elmondhatjuk, hogy az ellenünk irányuló kiberagresszió, valamint általában az Oroszországgal szembeni szankciók kudarcot vallottak" - mondta Putyin. Azt hangoztatta, hogy az orosz fél az elmúlt években elvégzett szisztematikus munka eredményeként felkészült ezekre a támadásokra. Szavai szerint Oroszország nemcsak az információs infrastruktúráját védte meg, hanem saját technológiát is létrehozott.

Putyin ugyanakkor egy 2021-ben elvégzett ellenőrzésre hivatkozva azt mondta, hogy az állami szervek információs rendszereinek és kommunikációs hálózataik erőforrásainak többsége sebezhető tömeges támadások és romboló célzatú külső befolyás révén, különösen a legújabb generációs külföldi technológiák bevetése esetén. "Meg kell erősítenünk a hazai digitális tér védelmét - itt nem lehetnek gyenge pontok. Elvi fontosságú a bizalmas információk és a polgárok személyes adatai kiszivárgásának kockázatát minimalizálni, egyebek között a hivatali, a kommunikációs és a hírközlési berendezések használatára vonatkozó szabályok ellenőrzésének megszigorítása révén" - hangoztatta Vlagyimir Putyin. Mint mondta, a kibervédelem jogi kerete érezhetően fejlődött Oroszországban, ami lehetővé tette a hatékonyság javítását, de a kihívások és a fenyegetések jellege dinamikusan és gyorsan változik. Emlékeztetett rá, hogy 2025-től az orosz állami szférában tilos lesz a külföldi információbiztonsági eszközöket használni.

Kanada újabb szankciókat vetett ki orosz oligarchákkal szemben

A legfrissebb büntetőintézkedések tizennégy személyt érintenek, az újabb szankciós listára Vlagyimir Putyin orosz elnök környezetéhez tartozó emberek, oligarchák, illetve családtagjaik kerültek fel. Az importtilalom mindenekelőtt orosz luxuscikkekre terjed ki, ideértve alkoholos italokat, tenger gyümölcseit és nem ipari gyémántokat. Ugyanakkor a jövőben tilos lesz Kanadából Oroszországba exportálni egyebek között lábbeliket, ruházati luxuscikkeket és ékszereket. Kanada már korábban szankciók sorát vezette be Moszkva ellen, humanitárius segélyt és pénzügyi támogatást nyújtott Kijevnek, valamint fegyvereket is szállított az ukrán hadsereg támogatására.

Újabb rakétatámadásokat indított az orosz hadsereg

Rakétacsapás érte pénteken Ukrajnában, a kijevi régiótól nyugatra fekvő Zsitomir megyében Malin várost, az eddigi információk szerint hárman sebesültek meg, és komoly károk keletkeztek - közölte videoüzenetben Olekszandr Szitajlo, a település polgármestere. Hozzátette, hogy a támadásban megrongálódott egy infrastrukturális objektum és csaknem száz lakóház. Szavai szerint a helyszínen dolgoznak a mentést végzők és a nyomozócsoport. A szakemberek igyekezek helyreállítani a megszakadt áramellátást az érintett lakónegyedben.

Az ukrán légvédelem eközben a szintén nyugat-ukrajnai Lviv megye fölött lelőtt egy orosz rakétát. Az ország középső részében lévő Poltava megyében Lubni település környékére mérek csapást az orosz csapatok egy infrastrukturális objektumra - hozta nyilvánosságra Dmitro Lunyin, a megyei katonai adminisztráció vezetője, hozzátéve, hogy senki sem sebesült meg.

Szerhij Hajdaj, a Donyec-medencei Luhanszk megye kormányzója arról számolt be Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hogy újabb orosz tüzérségi támadás érte Szeverodoneck várost, ahol lövedékek csapódtak be egy óvóhelyként szolgáló iskolába. A tanintézet több mint kétszáz embernek, köztük sok gyereknek nyújtott menedéket. Három felnőtt a helyszínen életét vesztette.

Dmitro Orlov, a keleti országrészben lévő Zaporizzsja megyében orosz megszállás alá került Enerhodar polgármestere közben arról tájékoztatott, hogy tűzoltók kezdtek tüntetést, miután az orosz csapatok elrabolták Vitalij Trojant, a tűzoltó-mentő osztag parancsnokát. A demonstrációt a polgármester szavai szerint az orosz katonák erővel szétkergették, több embert megvertek, és károkat okoztak mentőberendezésekben is. (MTI)

Nemsokára indulnak a német Gepardok Ukrajnába

Németország júliusban szállítja az első 15 Gepard tankot Ukrajnának – erősítette meg a német védelmi minisztérium szóvivője azután, hogy Christine Lambrecht miniszter ukrán kollégájával, Olekszij Reznikovval tárgyalt. A múlt hónapban Németország bejelentette: szállít Ukrajnának nehézfegyvereket, méghozzá Gepard légvédelmi harckocsikat. Ez a döntés nemsokkal azután született meg, hogy a több ország is azzal vádolat meg Berlint, hogy semmiféle nehézfegyvert nem akar szállítani Kijevbe.

Másfél hete kezdődött meg egy csoport ukrán katona kiképzése a német védelmi ipar egyik legkorszerűbb terméke, a Panzerhaubitze 2000 önjáró löveg használatára a német hadsereg (Bundeswehr) tüzérségi kiképzőközpontjában – jelentették német hírportálok.

Putyin nem gyengébb, hanem erősebb lett - állítja az amerikai hírszerzés

Az amerikai hírszerzők szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyint rá lehetne venni arra, hogy fejezze be az ukrajnai háborút, ha az orosz közvéleményben drámai változás következne be annak megítélésében – írja a CNN riportjára hivatkozva a The Guardian. A beszámolóból kiderült, hogy az amerikai hírszerzés tisztviselői kétségbe vonják, hogy az Ukrajna ellen indított háború Putyin bukásához vezetne rövid távon.

A most megjelent jelentésekből azt lehet kiolvasni, hogy Vlagyimir Putyin rendkívüli módon megszilárdította a hatalmát Oroszországban az utóbbi években. A CNN-nek nyilatkozó források szerint az orosz elnök közvetlenül részt vesz a katonai döntéshozatalban, legyen szó akár a támadási vonalak, vagy éppen a napi operatív célok kijelöléséről.

Egy magas rangú NATO-tisztviselő kijelentette: teljesen világos, hogy egymaga hozza meg a fontos stratégiai döntéseket, és úgy tűnik, még a kormányon belüli szakértőkre sem támaszkodik túl sokat. Mindezek alapján viszont nehéz elképzelni, hogy az orosz közvélemény alakulása, amelyre a hírszerzők szerint egyébként érzékenyen reagál az orosz elnök, képes lenne befolyásolni őt Ukrajna ügyében. Ennek pedig azért van jelentősége az amerikai hírszerzés értékelése szerint, mert kérdéseket vet fel az Oroszország elleni nyugati szankciók hatékonyságával kapcsolatban. (CNN), (The Guardian), (Portfolio)

Lengyel elnök: Ukrajnának vissza kell kapnia nemzetközileg elismert területét

Andrzej Duda szerint ezt a törekvést a demokratikus világ vezetőinek támogatniuk kell - mondta a lengyel elnök Varsóban, miután Borut Pahor szlovén államfővel tárgyalt. A közös sajtóértekezleten Duda közölte: tárgyalásaik napirendjén az Ukrajnának nyújtandó katonai és humanitárius segítség szerepelt.

Duda arról biztosította Pahort, hogy támogatja Bosznia-Hercegovina közeledését az EU-hoz. Szlovénia számára ez a téma kiemelten fontos - tette hozzá. A szlovén államfő kiemelte: Bosznia-Hercegovina - Ukrajnához hasonlóan, viszont más nyugat-balkáni államoktól eltérően - semmilyen formájú uniós, illetve NATO-tagjelölti státusszal sem rendelkezik. "Számomra ez aggodalomra ad okot, különösen manapság, amikor ennek az országnak a politikai stabilitása alacsonyabb, mint szeretnénk" - tette hozzá.

"Sokáig süketek voltunk azon hozzászólások iránt, amelyeket a lengyelektől és az elnök úrtól kaptam, miszerint Oroszországnak az az ambíciója, hogy elinduljon nyugat felé - tette hozzá a szlovén elnök. Kijelentette, hogy Ukrajna orosz megtámadása óta különösen fontosnak tartja Duda politikai elemzéseit és prognózisait. A szlovénok a lengyelhez hasonló történelmi tapasztalat híján jó kapcsolatokra törekedtek Oroszországgal, az Ukrajna elleni orosz háború megindításának pillanatában viszont "megváltoztak a szimpátiák, és jelenleg az emberek között semmilyen megértés sincs aziránt, amit az Oroszországi Föderáció tesz" - számolt be Pahor.

Az oroszok a finn gázcsapot is elzárják

Szombaton leáll az orosz gáz áramlása Finnország felé – közölte a Reuters szerint a finn állami gázkereskedő Gasum pénteken. Mint írják, a Gazprom tájékoztatása alapján szombaton, greenwichi idő szerint hajnal 4-től szűnik meg a szerződés a két vállalat között, ugyanakkor a fogyasztóknak nem kell aggódniuk, ugyanis a Balticconnector vezetéken keresztül folyamatos marad az ellátás. A Gasum élén álló Mika Wiljanen elmondta, gondosan készültek már erre az eshetőségre, ezért nem várhatók fennakadások a következő hónapokban. Oroszország már korábban leállította az áramszállításokat is az északi ország irányába, hogy megbüntesse a NATO-csatlakozási szándékáért. (Reuters), (VG)

Bármilyen büntetést elfogad az Ukrajnában bíróság elé állított orosz katona

Az orosz harckocsiparancsnok a hét elején már bűnösnek vallotta magát egy fegyvertelen ukrán civil agyonlövésében. Az ő ügye az első, amit az orosz–ukrajnai háború kitörése óta háborús bűnök miatt indítottak. A 21 éves Vadim Sziszimarin a pénteki tárgyaláson a kijevi törvényszéken azt mondta, hogy a 62 éves Olekszandr Selipov halálának napján „ideges volt amiatt, ami történik”, és „nem akart ölni”. „Őszintén sajnálom. Nem akartam, hogy ez megtörténjen, nem akartam ott lenni, de megtörtént. Még egyszer bocsánatot szeretnék kérni, és elfogadok minden olyan büntetést, amelyet felajánlanak nekem.” A záróbeszédben Sziszimarin ügyvédje, Viktor Ovszjannyikov azt mondta, védence nem bűnös előre megfontolt gyilkosságban és háborús bűnökben, és felmentését kérte a bíráktól. (Guardian), (Telex)

A NOB sportot űz a szankciókból

Szankciókra számíthatnak azok a sportolók vagy sportági tisztviselők, akik kifejezik támogatásukat az Ukrajnában háborúzó oroszok mellett - jelentette be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke.

Kijev az utolsó megígért eurót is megkapta Brüsszeltől

Az Európai Bizottság átutalta Ukrajnának az 1,2 milliárd eurós sürgősségi makroszintű pénzügyi támogatás utolsó, 600 millió eurós részét is - közölte az uniós bizottság pénteken. A támogatás előző részleteit március 11-én és 18-án folyósították, célja, hogy segítse kezelni az Oroszország indította háború miatti rendkívüli humanitárius és védelmi kiadások okozta finanszírozási hiányt.

A makroszintű pénzügyi támogatást az Európai Unió hosszú lejáratú hitelek formájában nyújtja Ukrajnának kedvező feltételekkel. Ukrajna 2022 második negyedévi finanszírozási hiányát 15 milliárd dollárra becsülik.

A brüsszeli testület közleménye Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki azt mondta: a finanszírozás biztosítja, hogy Ukrajna továbbra is működtetni tudja az alapvető szolgáltatásokat és kielégítse a napi szükségleteket. Az EU továbbra is rövid távú pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának, miközben tervekkel járul hozzá az ország háború utáni újjáépítéséhez - tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

Háborús hatás: "Gombokért" használható a tömegközlekedés Németországban

Elfogadta pénteken a német törvényhozás tartományi kormányokat képviselő kamarája (Bundesrat) a szövetségi kormány javaslatait az Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt emelkedő energiaárak ellensúlyozásáról, így a többi között bevezethetik, hogy nyáron csak kilenc eurót (3420 forint) kell fizetni a közlekedési bérletért.

Meg is van az elfoglalt ukrajnai területek újjáépítésének orosz ütemterve

Oroszország "maximálisan beindítja a régiók gazdaságát", hogy azok "méltó helyet foglaljanak el az oroszországi családban".

Szívesen szállítana földgázt Lengyelország Magyarországra

Európának függetlenednie kell az orosz energiahordozóktól, de ebben a nem tengerparti országok számára is megfelelő megoldást kell kidolgozni - hangsúlyozta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pénteken Varsóban portugál hivatali partnerével, António Costával közös sajtóértekezletén.

Ki kell vetni a hatodik uniós szankciócsomagot Moszkvával szemben, Európa "nem állhat meg félúton, ahogyan félig békében élni sem lehet, a biztonság és a béke elválaszthatatlan" - jelentette ki Morawiecki a kétoldalú tárgyalásokat követően. Hozzátette, az európai és az ukrajnai biztonság visszaállítása érdekében "messzebbre kell menni a szankciók terén, különösen a szénhidrogéneket illetően".

Elismerte egyúttal: a különböző országok más-más helyzetben vannak. "A visegrádi csoportba tartozó déli szomszédjainknak nincs tengerük, Ausztriának sem" - mutatott rá. Az Európai Unióban (EU) ezért, "megértve ezt, számukra is elfogadható megoldást próbálunk kidolgozni, hogy biztosítsuk az egységet, de egyúttal az orosz gáz- és kőolajimporttól való minél gyorsabb elszakadást is" - mondta Morawiecki.

Újságírói kérdésre válaszolva beszámolt arról, hogy Costával az energiahordozóknak a portugál kikötőkben történő átrakodása és a lengyel kikötőkbe történő továbbszállítása lehetőségeit is érintették. Ebben a vonatkozásban Morawiecki úgy látta: a meglévő, illetve befejezés előtt álló infrastrukturális beruházások révén Lengyelország térségbeli gázszállítási központtá válhat, és szárazföldi vezetékeken déli irányba is továbbíthatja az energiahordozót.

A portugál miniszterelnök úgy ítélte meg: az energiabiztonság érdekében a megújuló energiaforrásokra kell támaszkodni, és függetlenedni a széntől.

Morawiecki Ukrajna EU-csatlakozási folyamatáról beszélve a Nyugat-Balkán integrációjáról is szót ejtett.

"Amennyiben Európa globális szereplő akar lenni, földrajzilag egységesnek kell lennie, a Nyugat-Balkán és Ukrajna kérdésköre ezért az EU ambícióinak megvalósításával is összefügg"

- hangsúlyozta.

Costa prioritásnak nevezte Ukrajna katonai, pénzügyi, humanitárius támogatását, valamint az ország háború utáni újjáépítésének elősegítését és bekapcsolását a közös európai piacba. Az EU-csatlakozást illetően "nincsenek azonnali megoldások", de az uniós tagállamok készen állnak arra, hogy "megfelelő státust találjanak" Kijevnek - mondta a portugál kormányfő. (MTI)

Feladták az ukránok a mariupoli acélművet - orosz győzelem

Mind az ukrán, mind az orosz fél megerősítette a fegyverletétel tényét, már zajlik a katonák elvonulása az Azovsztal acélmű területéről.

Új konfliktuszóna: a Balti-tenger

Tizenkét új katonai egységet és alegységet hoznak létre Nyugat-Oroszországban az év végéig - jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa vezetett tárca vezetői kollégiumának pénteki tanácskozásán. Sojgu szerint a nyugati stratégiai irányban egyre nagyobb a katonai fenyegetés. Kiemelte, hogy amerikai hadászati légierő tevékenységének intenzitása a 15-szörösére nőtt Európában, és hogy az amerikai hajók rendszeresen behatoltak a Balti-tengerre. "Intézkedéseket hozunk ennek megfelelő ellensúlyozására. Ilyen körülmények között aktívan javítjuk a csapatok harci összetételét. Az év végéig 12 katonai egységet és alegységet alakítunk ki a nyugati katonai körzetben" - mondta a miniszter. (MTI)

További EU-s pénzosztás a fogadó országoknak

Csehország 27,4 millió eurót kap az ukrajnai menekültek ellátására az Európai Unió alapjaiból - közölte az Európai Bizottság szóvivője pénteken Brüsszelben a CTK hírügynökséggel. Ugyancsak támogatásban részesül Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia. Az Európai Bizottság által a belső ügyek alapjaiból felszabadított összeg összértéke 248 millió euró - jegyezte meg a CTK. A pénzt az érintettet országoknak elsősorban az ukrán menekültek ellátására, elszállásolására és szállítására kellene felhasználniuk. A 248 millió euró több mint felét, 144, 6 millió eurót Lengyelország kapja. Azt, hogy milyen összeget kap a további három ország, a CTK jelentése nem tartalmazza. Az Európai Bizottság áprilisban kötelezte magát, hogy az ukrán menekülthullám által leginkább érintett országok között összesen 400 millió eurót oszt szét. Az összeg első része most került szétosztásra az öt kelet-európai állam között - emlékeztet a CTK. Az ENSZ kimutatása szerint eddig mintegy hatmillió ukrajnai állampolgár menekült el a február végén kirobban háború elől. Többségük az Európai Unió tagállamaiban talált menedéket. A legnagyobb terhet Lengyelország viseli, Csehországban eddig 350 ezer ukrán menekült kapott egy évre szóló speciális tartózkodási vízumot. A 400 millió eurós segélycsomag fennmaradó részét az Európai Bizottság azután szabadítja fel és osztja szét, hogy azt a tagállamok és az Európai Parlament is jóváhagyják - olvasható a cseh hírügynökség brüsszeli jelentésében. (MTI)

Azovsztali számok

Eddig 1908-an adták meg magukat a körülzárt mariupoli Azovsztal acélműből - jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa irányított tárca vezetői kollégiumának pénteki tanácskozásán. "Az Azovsztal üzem blokádja folytatódik. Az ukrán nacionalisták által ott fogva tartott civileket már evakuálták a gyárból. Százhetvenhét embert menekítettek ki, köztük 85 nőt és 47 gyermeket. Mindannyian szakképzett orvosi és pszichológiai segítséget kaptak" - mondta Sojgu. "Az üzemben körülzárt nacionalisták elkezdték megadni magukat. Eddig 1908 ember tette le a fegyvert" - tette hozzá. (MTI)

250-en a BOK-ban

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton csütörtökön 240 menekülőnek segítettek. Az éjszakát 104 ember töltötte a létesítményben - tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala pénteken az MTI-t. A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve - írták. A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában - áll a közleményben. (MTI)

Hidat robbantottak az ukránok – videó is készült róla

Így akadályoznák az oroszok előretörését.

Ukrán filmesek az orosz filmek teljes cannes-i bojkottját szorgalmazták

A Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimjét nyíltan bíráló Kirill Szerebrennyikov orosz rendező szerint „nem szabad az embereket az állampolgárságuk miatt megtagadni”.

Kazany helyett

Az ausztráliai Melbourne lesz a házigazdája Kazany helyett az idei rövidpályás úszó-világbajnokságnak december 13. és 18. között - jelentette be pénteken a sportág nemzetközi szövetsége (FINA). A FINA weboldalán olvasható közlemény szerint az ausztrálok először adnak otthont a 25 méteres medencében sorra kerülő vb-nek, melyet 16. alkalommal tartanak meg. A nemzetközi szövetség kiemelte, több mint 180 ország ezernél is több úszója méri majd össze tudását a melbourne-i sport- és vizes központban. Az eseményt az oroszországi Kazanyban rendezték volna, de Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt a FINA elvette a rendezési jogot az eredeti házigazdától. A nagymedencés úszó- és vizes világbajnokságra június 18. és július 3. között Magyarországon kerül sor. (MTI)

Belépés

Magyarországra csütörtökön az ukrán-magyar határszakaszon 5702 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 5352-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-vel. A beléptetettek közül a rendőrség 425 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében - tájékoztatott az ORFK. Az ukrajnai háború elől csütörtökön 194 ember, köztük 80 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte pénteken a police.hu oldalon, hogy a BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is. A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival - áll a közleményben. (MTI)

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság közleménye

Továbbra is naponta több száz új menedékes kérelmet nyújtanak be az Ukrajnából menekülők az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál. Az OIF eddig is mindent megtett, hogy mindenhol elérhető legyen a kérelmezők számára, azonban május 9-től még közelebb kerültünk ügyfeleinkhez, hiszen a menedékes elismerés iránti kérelmet már a kormányablakokban is lehetőség van az orosz-ukrán háború elől menekülőknek ügyfélfogadási időben benyújtani. A kormányablakokban benyújtott kérelmek továbbításra kerülnek a Főigazgatóságunknak, hogy a menekültügyi hatóság meghozhassa benne döntését, majd a szükséges okmányokkal lássa el a kérelmezőket. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz-ukrán háború kitörése óta - 2022. május 19. 6.00 órai adatok alapján - eddig 22 034 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált. A kérelmek elbírálása folyamatos, határidőn belül történik, eddig 12 645 fő esetében született elismerő döntés.

A "pokolról" üzent Volodimir Zelenszkij

"Folyamatos csapások érik Odessza térségét és Ukrajna középső városait. A Donbasz teljesen megsemmisült" - hangzik az ukrán elnök videoüzenetében.

Több milliárdos brüsszeli gyorssegély érkezik

A Népszava információi szerint az EB hamarosan 21,1 millió euró (8 milliárd forint) gyorssegélyt utalhat az Ukrajnából hazánkba érkezőknek nyújtott segítség finanszírozására.

Torokszorító jeleneteket rögzített az ukrán orvosnő az Azovsztal sebesültjeiről – videó

Julija Pajevszka a civilek és ukrán katonák mellett orosz megszállókat is ellátott.