Az unió egyben tartása érdekében is ellenzi az EU az úgynevezett északír protokoll (záradék) módosítását – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás. Ahogyan arról az Infostart is többször beszámolt, a protokollt Nagy-Britannia egyoldalúan módosítaná. Ez a szabály az Európai Unió és az Egyesült Királyság között létrejött brexitmegállapodás egyik fontos eleme, ami szerint a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat ellenőrizni kell annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az uniós egységes piacra – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára szerint az egész helyzet ráépül az orosz–ukrán háborúra. Mint magyarázta, az Európai Unióban az üggyel foglalkozók úgy gondolják, a britek – politikai értelemben véve – nem jó időben vetik föl, élezik ki a kérdést, mert a különböző élelmiszer- és egyéb árak eleve is emelkednek Európában, és ha most egyfajta vámháború törne ki az Egyesült Királyság és az EU között, az még jobban megnehezítené a helyzetet.

A külpolitikai szakértő szerint az EU jelenleg azzal „fenyegetőzik”, hogy ha a britek egyoldalúan akarják módosítani a protokollt, akkor különböző intézkedéseket vezet be. Ezek között felvetette többek között azt, hogy a brit halászati jogokat korlátozza az EU vizein, vagy leállítják, mondjuk, a skót lazacimportot, ami Edinburgh-t egyébként súlyosan érintene, hiszen 372 millió font értéken exportálnak az EU-ba.

Magyarics Tamás meglátása szerint ez célzott büntetés, illetve ellenintézkedés lenne Brüsszel részéről, hiszen közismert, hogy a skótok EU-pártisága meglehetően erős, és ha több ezer munkavállaló létét veszélyeztetnék, még jobban megerősödne a már most sem elhanyagolható skót függetlenségi mozgalom. Az unió az Anglián belüli „vörös fal régiókat” próbálja célba venni, az olyan választókörzeteket, amelyek korábban inkább munkáspártiak voltak, de most már jellemzően konzervatívak, sőt, brexitellenesek. „Hogy az ottani iparágakat érintse ez az EU-ellenintézkedés” – fogalmazott a külpolitikai szakértő, egyetértve azzal,

hogy az ott élők megtanulják: uniós tagság nélkül milyen rossz az élet.

A szakértő hozzátette, hogy

azért az EU is érzi, hogy bizonyos mértékig törekednie kellene a kompromisszumra.

Ennek jeleként októberben körlevelet küldött a tagországoknak, felvetve olyan kérdésköröket, amelyekkel kapcsolatban hajlandó lenne az alkudozásra. Magyarics Tamás felidézte, hogy az egész protokollkérdésben az egyik legfontosabb kérdés, hogy a vámhatár hivatalosan Észak-Írország és Nagy-Britannia között van, a vámokkal konkrétan az északír kikötőkben foglalkoznak. Ugyanakkor a különböző adminisztratív költségek és egyebek miatt nagyjából 6 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak Észak-Írországban, az EU kész lenne a papírmunkát 50 százalékban, a különböző eljárásokat és ellenőrzéseket 80 százalékban csökkenteni, így megkönnyítve az exportot, és hogy az árak is mérséklődjenek – fejtette ki a külpolitikai szakértő, megismételve, hogy ezek csak javaslatok, tárgyalási alapnak számítanak. De attól továbbra is határozottan elzárkózik az Európai Unió, hogy az északír protokollt megmásítsák.

Tehát jelen pillanatban az egyik fél (Egyesült Királyság) ott tart, hogy politikai indokokból lehet módosítani a protokollt, a másik fél (EU) azt mondja, hogy nem, mert az „kőbe van vésve”. Magyarics Tamás hozzátette: az egész hátterében

politikai kérdésként ott van, hogy a britek ne járjanak túl jól azzal, hogy kiléptek az EU-ból,

mert ha kiderülne az, hogy az EU-n kívüli élet is élhető és olyan drámai megrázkódtatásokkal nem jár, akkor mások is esetleg kedvet kaphatnak ehhez. „Egyben tartani az EU-t, az is egyfajta mögöttes gondolat az egész kérdéskörben” – fogalmazott.

A whiskyre nem lehet alapozni egy országot

Az InfoRádió Aréna című műsorában a többi között arról is beszélt az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára, hogy nemcsak Nagy-Britannia és az Európai Unió, hanem maguk a skótok is rosszul járnának azzal, ha sikeres lenne legújabb függetlenségi népszavazási kezdeményezésük.

A Skót Nemzeti Párt kitartó küzdelmének köszönhetően először 1970-ben tartottak népszavazást Skócia függetlenedéséről, de az akkor elbukott. Ahogyan aztán a 2014-es népszavazás is, 55:45 arányban. Magyarics Tamás hozzátette: most arra hivatkozva futnának neki ismét a kérdésnek, hogy az emberek többsége az EU mellett teszi le a voksát Skóciában, a felmérések pedig arról árulkodnak, hogy most akár siker is koronázhatja a függetlenségpártiak törekvéseit. A külpolitikai szakértő szerint viszont csínján kellene bánni a kérdéssel, ugyanis a skót kiválás rendkívül bonyolult folyamat lenne a britek és az Európai Unió szempontjából is. Brüsszeli félelem továbbá, hogy egy sikeres kiválás esetén a skót példa ragadós lehet, gondolva például Katalóniára, Korzikára, mondván, „ha nekik lehet, akkor nekünk is”.

Az sem mellékes, hogy a skót függetlenség esetén nagyon sok organikus szálat kell elvágni a valutától a nyugdíjakig – folytatta Magyarics Tamás, aki szerint a skótok ráadásul meglehetősen rosszul járnának anyagilag. Arra is emlékeztetett, hogy a skótok és az angolok között fönnáll egy vita az északi-tengeri olajmezőket illetően – előbbiek maguknak szeretnék az egész bevételt, utóbbiak ragaszkodnak annak egy részéhez –, amit a függetlenedés vélhetően tovább bonyolítana.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az Egyesült Királyságon belül létezik egy úgynevezett visszaosztási rendszer, ami alapján a skótok arányosan többet kapnak vissza, mint amennyit befizetnek a kasszába, így ha kiválnának a birodalomból, akkor ettől a forrástól elesnének, amit valahonnan pótolniuk kellene. Ennek megfelelően nem mindenki pártolja a skót függetlenséget, még akkor sem, ha közben lelkesen lengeti a skót zászlót a Hampden Parkban, mikor a skót–angol futballmérkőzés van – fogalmazott Magyarics Tamás.

A külpolitikai szakértő szerint a skótoknak ahhoz, hogy tényleg belevágjanak, azt is mérlegelniük kellene, hogy az országuk ipara, illetve gazdasági háttere nem mondható stabilnak: van egy egyfajta Szilícium-völgy Edinburgh-tól nyugatra, de az nem tartja el őket. „Persze az ember azt mondja, hogy whisky, de arra ugye nem lehet alapozni egy országot” – fogalmazott. Tehát szükségük van arra, hogy egy nagyobb egységnek a részei legyenek – tette hozzá.