Infostart.hu
eur:
388.54
usd:
329.92
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória
Képviselők részt vesznek a finn parlamentnek az ország NATO-tagságáról szóló ülésén Helsinkiben 2022. május 12-én. A Krím félsziget Oroszországhoz csatolása, 2014 óta a hagyományosan semleges Finnország fokozatosan erősítette együttműködését a NATO-val, a 2022 februárjának végén Ukrajna ellen elindított háború pedig határozott irányváltást hozott ebben a kérdésben.
Nyitókép: MTI/EPA/COMPIC/Mauri Ratilainen

Itt a bejelentés Finnország NATO-csatlakozásáról

"Új korszak veszi kezdetét" – fogalmazott a finn elnök.

Finnország be fogja adni csatlakozási kérelmét a NATO-hoz – erősítette meg Sauli Niinistö finn elnök és Sanna Marin kormányfő Helsinkiben.

A lépést még a finn törvényhozásnak is jóvá kell hagynia, azonban szinte biztosra vehető, hogy meglesz ehhez a parlamenti többség támogatása.

"Ma, az elnök és a kormány külügyi bizottsága közösen eldöntöttük, hogy Finnország (...) be fogja adni csatlakozási kérelmét a NATO-hoz" - ismertette Niinistö az elnöki palotában.

A finn államfő a skandináv ország számára történelmi jelentőségű pillanatról beszélt. "Új korszak veszi kezdetét" - fogalmazott Niinistö.

"Oroszország Ukrajna elleni támadásával minden megváltozott, és én, személy szerint, úgy vélem,

nem számíthatunk békés jövőre önmagunkra támaszkodva Oroszország tőszomszédságában"

- jelentette ki Sanna Marin kormányfő.

A finn kormányfő szerint Helsinkinek mára teljesen más Oroszországgal van dolga, mint még pár hónapja. A lehetséges orosz ellenintézkedésekre tekintettel közölte, hogy Finnország minden eshetőségre felkészült.

Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztette finn hivatali partnerét szombati telefonbeszélgetésük során, hogy hiba lenne Finnországnak a semlegességét feladva csatlakoznia a NATO-hoz, és ez a finn-orosz kapcsolatoknak is károkat okozna.

Finnországnak mintegy 1300 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal.

Vasárnap várhatóan Svédország is állást foglal a lehetséges NATO-csatlakozás kérdésében.

Mindemellett a NATO-tag Törökország pénteken jelezte, hogy megvétózhatja a két észak-európai ország csatlakozását az Ankara által terrorszervezetnek tekintett Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia támogatása miatt.

Niinistö kissé zavarkeltőnek nevezte Törökország álláspontját. "Amire szükségünk van, az egy nagyon világos válasz, kész vagyok új párbeszédet folytatni Recep Tayyip Erdogan török államfővel az általa felvetett problémákról" - tette hozzá a finn elnök.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×